Hogyan legyek türelmesebb?

Ki az abszolut türelmes? Aki addig símogatja a vasmacskát amíg az elnem kezd dorombolni.

Persze hogy lehet pl gondolj valami másra vagy ne ragaszkodj annyira amire vársz vagy foglald el magad vagy fogadd el hogy mindenkinek megvan a saját élete és emiatt nem feltétlen egyvôl reagálnak.

Elsőként tudatosítsd magadban, hogy éppen egy olyan helyzet van, ami türelmetlenné tesz. Ez a legfontosabb, ez önmagában már visszafog, hiszen ahelyett, hogy türelmetlen lennél úgy ténylegesen, ahelyett éppen azon kezdesz el gondolkodni, hogy éppen türelmetlen vagy, elkezded elemezni a szituációt, így elfoglalod magad.

Mindig gondold át, hogy a türelmetlenséged tárgya mennyire fontos. Pl. lehet, hogy éppen sietnél haza, vagy a buszra, és valaki előtted a boltban tököl a sorban. Türelmetlen leszel. De érdemes? Nézd meg mondjuk egy év távlatából a dolgot, mennyire fogja mássá tenni az egy évvel későbbi életedet az, hogy lekésed a meccset, vagy a buszt? Egy év után lehet, nem is fogsz rá emlékezni, hogy az egész megtörtént, annyira jelentéktelen epizód lesz az életedben. Akkor meg van valami probléma? Nincs.

Gondold át azt is, hogy oké, valaki tököl előtted a sorban, de attól, hogy türelmetlen vagy, attól gyorsabban fogsz sorra kerülni? Nem valószínű. Akkor érdemes teret engedni magadban a türelmetlenségnek?

Gondolj bele abba is, hogy te vajon 100%-ig kihasználod az időd minden óráját, percét, másodpercét? Valószínű, hogy nem. Valószínű szoktál néha unatkozni.Másik oldalról meg hány olyan alkalom van az életedben, mikor valami nagyon sürgős dolgot kell csinálnod, és vágynál egy kis pihenésre, némi szünetre. Hát most örülj neki, hogy van ilyen szünet, és élvezd. Ha a sorban előtted valaki lassú, akkor használd ki az idődet, nézz körbe, szemlélődj kicsit, hogy jé, átrendezték a rágókat a kassza előtt. Vagy nézd az embereket, hogy vajon ki hogy él, hova megy a bevásárlás után. Vagy gondolkodj el a saját dolgaidon, hogy milyen hosszútávú, középtávú vagy rövidtávú feladataid vannak, mikor kellene takarítani, elmenj-e még ma a haveroddal sörözni, vagy majd holnap. Vajon miért mondta a munkatársad/osztálytársad tegnap azt, hogy …. Miért érzel késztetést egy plakátra nézve, hogy kólát vegyél, holott úgy jöttél be a boltba, hogy eszedbe sem jutott, hogy szomjas lennél. Szóval használd ki az időt arra, hogy gondolkodj, tervezz, elemezz, felfedezz.

Vagy mondjuk van, hogy sietnél valahova, lekésted a buszt, tudod, hogy ha leszálltál, utána rohannod kell. De a buszon nem kell rohannod, mert nem tudsz. Nem tudsz olyan dolgot tenni, amitől a busz gyorsabban érne célba. Tehát akkor már célszerű fújni egyet, kicsit ellazulni, pihenni, ahelyett, hogy idegeskednél, hogy pirosat kaptatok.

Aztán próbáld a másik ember helyére képzelni magad. Ha a boltban a sor egy öreg néni miatt lassult be, akkor próbáld a helyére képzelni magad, hogy öreg vagy, nem úgy mozog a tested, az elméd, ahogy fiatal korodban, nem szándékosan akarod feltartani a sort. Vagy magányos vagy, egész nap nem szól hozzád senki, és örülsz, hogy legalább egy percig egy élő emberrel válthatsz pár mondatot, arra az egy percre az a pénztáros rád figyel, veled van elfoglalva. Innen nézve lehet, hogy nem türelmetlenséget fogsz érezni, hanem esetleg megszánást, kedved lenne segíteni neki, de mindenképpen elnézőbb leszel vele, könnyebben tudod azt mondani, hogy „semmi gond, csak nyugodtan, nem hajt minket a tatár”.

Persze nem csak időbeli türelmetlenség van, de ugyanúgy átgondolni mindezt egy-egy ilyen szituációban.

#2

Csak megszeretném köszönni hogy mindezt leírtad! Nekem sokat segítettél!!!

ML