Tönkre fogom vágni a hátralévő életemet?

Én még csak 20 vagyok és úgy néz ki nem lesz túl sok hátra, még sem nyavajgok, ez van meghalunk van aki elöbb van aki késöbb

Ilyenkor gondolj arra, hogy voltak olyan eberek, akik hányattatott sorsuk ellenére küzdöttek. És mindezt úgy, hogy jók, rendesek maradtak. Pl. Petőfi Sándor. Vagy József Attila. Vagy igazából akármelyik költő vagy író. Olvasd el az életrajzukat, hogy milyen körülmények között is nőttek fel (vagy legalábbis a többség). És gondolj csak bele, nem is volt olyan régen! És a röpke életüket arra fordították, hogy valami jót cselekedjenek. Hogy jobbá tegyék az országot. Eszméket adtak embereknek, alakították az ország sorsát (igaz elég kis mértékben), még annak ellenére is, hogy a legtöbb nem érte meg a 50-et, és eközben végig szenvedték az életüket. Persze fiatalon könnyebb harcolni. De képzeld csak azt el, hogy mi lesz, ha minden egyes rokonod meghal. Mármint a nálad idősebbek. Mert egyszer ez is eljön. Be fog következni. Egyszer ráeszmélsz majd, hogy te vagy a legidősebb, és most rajtad a sor. És utána vége, ennyi volt egy élet. Ugye milyen rövid? Ugye, hogy jobban meg kéne becsülnie az embereknek? Én fiatal vagyok, de a fele rokonságom külföldön él. A másik felével meg megszakítottuk a kapcsolatot. Most van anyukám, apukám, és egy testvérem, de csak anyukámmal élek most. Ennyi. Se barátnőm se senkim. Csak ketten vagyunk egymásnak. És mégsem siránkozok. Bár lehet, hogy meglátszik rajtam, és ezt sokan ki is használják.

Én azt javaslom, hogy egyél egy jó fonott kalácsot. Frissen sültet, biztos nálatok is van egy jó öreg házias pék a környéken, egy jó friss, illatos kalács egy kis gyömbér teával, nyamm. Megkemheted lekvárral, én a jó öreg barack lekvárra esküszöm, de vannak akik dióval eszik. Egy ki porcukorral megszórhatod, de ezt már csak ha igazán burzsuj hangulatodban vagy.

Szerintem valamit kezdened kéne magaddal. Már úgy értem, hogy ha nincs családod, se barátod és munkán kívül nem csinálsz semmit, akkor túl sok szabadidőd van. Ebből következően túl sokat filozofálhatsz és jóval valószínűbben leszel depressziós is. Egyik sem tesz igazán jót nagy mértékben. Mindig legyen előtted egy elérendő cél, amiért hajtasz. Az életet senki sem fogja túlélni, szóval ezen kár is rágódni, tölsd hasznosabb dolgokkal a napjaidat, hogy amikor vége lesz, akkor ne kelljen semmit vagy csak nagyon kevés dolgot megbánnod. Értékeld a lehetőségeidet, sokaknak töredéknyi se jut abból, ami neked. Mindig van rosszabb!

#6-os válaszolóval egyet értek. Ki kell zökkentened magad ebből az állapotból, ami nem könnyű. Én a helyedben felkeresnék egy szakembert, aki segít ebben.

Eckhart Tolle - A most hatalma

Kérdező, töltsd hasznosan az idődet, ne a halál gondolata járjon a fejedben. Mert 80 éves korodban nagyon fogod bánni, hogy 20 éven keresztül a halálról elmélkedtél.