Alacsony feszültség megnövekedett áram, én tudom rosszul?

"2-esnek igaza van a fűtőszál ellenállása hőmérsékletfüggő"

Általában az anyagok ellenállása nő a hőmérséklet növekedésével.

De ez nagyon függ attól milyen anyagról van szó.

Nem a cáfolat vagy alátámasztás miatt, csak kíváncsiságból kipróbáltam ezt egy 2000W-os Hajdú bojler fűtőbetétjével:

Szobahőmérsékleten (20,5 °C) az ellenállása 26,9 Ohm

74 °C hőmérsékleten 27 Ohm

104 °C hőmérsékleten 27 Ohm

130 °C hőmérsékleten 27 Ohm

168 °C hőmérsékleten 27 Ohm

"Bakker, az izzó hidegen nagyobb áramot vesz fel"

Igen. Ezt senki nem cáfolta szerintem.

Szia Szirty! 12-es vagyok.

Megerősítem a mérésed. Lemértem egy régi még 220 V-os 1000 W-os fűtőtest ellenállást „hidegen”, 22°C-on 46,1 Ω. Bekapcsolva nem mértem, de az kiszámítható:

220²/1000=48,4 Ω. Az üzemi hőmérsékletét nem tudni, de bekapcsoláskor vörösen izzik, vagyis eléggé nagy lehet a hőmérséklete és ilyenkor is csak 5%-kal nagyobb az ellenállása, mint hidegen.

„Bakker, az izzó hidegen nagyobb áramot vesz fel, rendesen vannak olyan kapcsolások, amik ezt hasznosítják.”

Igen, ilyen például a klasszikus Wien-hidas oszcillátor, amelynél az amplitúdóstabilizálást izzólámpával oldották meg.

"amelynél az amplitúdóstabilizálást izzólámpával oldották meg."

Én ezt épp nemrég a negatív visszacsatoló ágban elhelyezett, szembe kapcsolt 1N4148 diódákkal oldottam meg.

Igen, ez egy kicsit "megskalpolja" a szinuszt, de amire kellett arra így is jó volt (a stabilitásért cserébe).

Szirty!

Igen, ma már félvezetőkkel oldják meg, úgy, ahogy te írod, vagy gyakori volt még a kimeneti feszültség egyenirányításával előállított feszültséggel vezérelt JFET is. Régen, az elektroncsöves korszakban, amikor még germánium dióda sem volt, akkor az izzólámpa jöhetett szóba. Láttam olyat is, amelyik már tranzisztoros volt, de mégis izzólámpát használtak benne.