A rövidhullámú (SW) sávon a rádióadások mellett mi ez a sok zaj?

Morze: többnyire a rádióamatőrök társalognak egymással

Fütty: valaki méri, hangolja, állitgatja a rádióját

Kvarty: szintén az amatőrök beszélgetnek, olyan spéci modulációval, amit csak az ő rádióik tudnak feldolgozni

Gyárzaj: bármi elektromos gép termel nagyfrekvenciás zajokat

Monoton géphang: titkosszolgálatok üzenetei

Miről?

- hogy hivnak, honnan vagy, korod, hogyan veszed az adásomat, milyen rádiód/antennád van, tanulsz/dolgozol, milyen idő van felétek, ilyesmik

Kvarty: nincs kódolás, hanem olyaan technológia, hogy minimális sávszéelesség mellett, minimális energiával és adóteljesitménnyel, a lehető leghatékonyabb kommunikáció legyen megvalósitható

Titkosszolgálatok: világvége elmaradott helyeken nincs áram, térerő, internet meg ilyen modern dolgok szóval marad a másik módszer.

Ez tök izgi..

Kár,hogy nincs valami kis torony bunkim,távol a házaktól ,mint egy radar állomás,és ott lennének ilyen rádiók,műszerek,,stb,és ott fürkészném az étert..

Utolsó,

neten keresztül rá lehet kapcsolódni mások rádióira és tudod is fürkészni az étert.

Morse: Amatőrök, ill. katonák, meteorológiai állomások, titkosszolgálatok produkálják.

A lefelé ereszkedő füttyszerű hangok lehetnek hangolások, de ha azt látod - pl. spektrumképen, - hogy nincs határozott éle ennek a csúszkáló sípnak, és nem, vagy ritkán és lassan váltakozik az iránya, akkor légköri zavar. Ezt hívják "vakondnak", - mert végig fut egy eléggé széles sávon és azt "feltúrva", senkit nem kímélő zavarást okoz.

A ritmikus kvartyogást több sávban is megtalálhatod.

Amatőr sávban folyamatosan folynak a kísérletezések.

Vannak digitális, "nyivákoló" üzemmódok, képtávíró (sstv), elvétve Sitor-ARQ-100 (170 Hz-es sávszélességű "tücsök" hang, amelyik csomagrádió, mert adatcsomagokban továbbítja az információt. A rövid ciripelés a várakozó üzem, a hosszabb impulzusok pedig az adatátviteli üzemet képviselik. Addig nem fogad újabb adatcsomagot a vevőállomás, amig meg nem erősíti egy impulzussal az adó oldalt a vétel helyességében.) Hasonló módon működik a Pactor üzemmód, amelyik az 1990-es évek közepén élte fénykorát, de azóta fejlesztettek azon is. A Pactor-I után megjelent a Pct-II., PCt-III. és a Pct-IV. is. A fejlődés lényege az, hogy a modulációs sebesség változtatható lett úgy, ahogy az átviteli sávszélesség, a csomag hossza is. Mostanában a JTxx üzemmód a "menő", - ezek azok a vinnyogó vacakok 3575 környékén (este). Egyébként az amatőrsávokra jellemző, hogy fel vannak osztva üzemmódok szerint a régiók, - ennél feljebb, de 3,6 MHz alatt FSK (géptávíró) található. 3,6 MHz felett pedig egyoldalsávos (alsó) elnyomott vívőjű rádiótávbeszélő (LSB) üzemmódban kommunikálnak általában a rádióamatőrök. Többféle amatőr sáv van RH-n. 1,8, 3,5, 7,0, 10,0, 14,0, 18,0, 21,0 MHz, de ebben nem vagyok igazán jártas. Kvartyogó hangokat ad ki a GMDSS is, amikor ST-by-ban van. A szélessávú zajt sok minden generálhatja, - A4-es oldalakat lehetne erről is irkálni. A számokat elsősorban a titkosszolgálatok adják rádiótávbeszélő üzemmódban (és A1-ben, ill. A2-ben is), - ezek az információ egyoldalú híradással történő átvitelét biztosítják. Visszatérő azonosítóval, visszatérő időpontokban, visszatérő frekvenciákon, mindent kétszer leadva, mindent kétszer leadva töltik be szerepüket. Hasonlóak ezekhez a riasztó rendszerek is, amelyek kizárólag riasztásokat adnak le, - pl. a rádiós körökben népszerű, hajdan "UVB-76" hívójelet használó rendszer is egy ilyen rendszer. - A "bégető" hang foglalja a frekvenciát, ha nincs közleménye az állomásnak, (de ma már más a hívójele, nem vagyok naprakész ebben). Van azonban olyan is, amikor kétoldalú a híradás. Ezeket navigációs ill. katonai célokra használják. A navigációs szabadabbnak, lazábbnak tűnik, míg a katonai híradás szigorú rádióforgalmi szabályok mentén zajlik. Ha hallgatsz egy rádióforgalmat és azt hallod, hogy forgalmaznak valakivel, de a választ soha sem hallod, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a rendszer, amelyet hallgatsz, nem szimplex, - azaz, nem ugyanazon a frekvencián válaszolnak a hallott állomásnak.

Szélsőségekkel mindig lehet találkozni! Pl. katonai adót hallasz az rádióamatőrök számára fenntartott hullámsávban.