Egy barátom kutyáját sétáltatom minden nap, mert sajnos tragédia történt náluk a családban (elhunyt a házastársa), és neki dolgoznia kell, így a kutya úgymond rám maradt és én viszem le azóta minden nap. Mit tegyek? Bővebben lent.

Híjjad a Cézártot!

Komolyra fordítva a szót:

Szerintem le kellene ülnöd a barátoddal beszélgetni.

Át kellene beszélni, hogy mikortól tudja újból ellátni a kutyát, illetve el tudja-e látni.

Mennyire ragaszkodik a kis állathoz, - mert ha az elhunythoz kötődött a kutya inkább, akkor érdemesebb lenne humánumból elajándékozni egy olyan embernek, aki tud a kutyáról gondoskodni, szerető gazdája lehetne.

Ami most van, a kutyának sem jó, - nem hogy nektek, - ezért javaslom, hogy mihamarabb kerítsetek sort a fentiekben vázoltakra!

-Természetesen ez csak egy javaslat, de szerintem így lehet a leghamarabb mindenki számára megnyugtatóan rendezni ezt a helyzetet.

Mondd meg neki így, hogy te eddig tudtad vállalni. Több dolgod van már neked id, időd sincs rá annyira és nem is bírsz vele.

Vigye a szüleihez.