Ingyenélő barátot hogyan kéne kezelni?

Nem engeded be.

Megmondod,hogy ez a hétvége nem jó,hogy átmenjen.

Ne a konyhaszekrénybe rakd a rágcsát. És panaszkodj, hogy nem igazán jut mostanság ilyesmire. Aztán remélhetőleg majd veszi a lapot.

De azért ebben a helyedben nem bíznék, a leírtak alapján nem fogja észrevenni magát.

Hát mielőtt jönne, szólsz neki, hogy semmi nincs itthon, ergo lesz szíves hozni...

(...és itt a lista jön, üdítő, rágcsa, sör... igény szerint).

Ha azt mondja, hogy "hajjaj tesó, sóher vagyok, nem futja, inkább nem megyek" -akkor szín egyértelmű, hogy eddig az ingyen kajára és piára "szállt", mint a muslinca.

Na, az ilyentől pedig jobb is, ha megszabadulsz.

Nyugodtan lehet neki szólni. Amikor kicsi voltam, egy barátnőmhöz gyakran átjártam, ő is jött hozzám. Neki mindig volt csokoládéja és megkínált, aztán valahogy belém rögzült, hogy nem bánják az anyukájával, ha eszek csokit. Már ott tartottunk, hogy amikor átmentem és láttam, hogy kint a csoki, azt hittem azért van ott, hogy én is vegyek belőle.

Egyik nap a barátnőmmel összevesztünk valamin az iskolában és a fejemhez vágta, hogy az anyukájával dugdossák előlem a csokoládét, mert fezabálom mindet. Akkor vettem a lapot és legközelebb, amikor mentem á, nem nyúltam az édességhez.

Amikor nagyobb voltam lett egy barátnőm, aki idősebb volt nálam, ő dolgozott, én gimis voltam, utána mentem az egyetemre, kb csak a zsebpénzem volt, ami egy tanulónak nem sok.

A barátnőm eléggé költekezős volt. Minden program arról szólt, hogy egy valag pénzt kiadtunk, mert ilyen koncertre szeretett volna menni meg olyan kiállításra, meg amolyan útra, meg starbucksozzunk, cukrászdázunk, mekizzünk, etc

Én nagyon spórolós voltam, szóval az elején volt erre pénzem, de idővel feléltem minden megtakarításomat és amikor megtudta a barátnőm, megsajnált és meghívott. Ami tényleg költséges volt arra összekapartam a pénzt, de azt ritkábban is csináltuk, mert nem nagyon volt pénzem, gyakran anyukámtól kértem plusz pénzt, de az ilyen mozijegy, kávé, süti, burger, belépő, stb gyakran kifizette nekem a barátnőm, ha épp nem futotta rá.

Egyszer leült velem beszélgetni és elmondta, hogy valami megoldást kéne találni, mert nem tud ennyit rám költeni.

Utána kiegyeztünk abban, hogy mindenki a sajátját fizeti és, ha nincs pénzem, akkor nem tartok velük.

Állítólag barátok vagytok. A barátok képesek megbeszélni a dolgokat.

Mondjuk 20-on évesen mi férfiak soha nem finomkodtunk. Megmondtuk simán egymásnak, hogy hallod köcsög, ne zabálj már fel nálam mindent, ha fejed akarod tömni hozzál magadnak. És legközelebb hozott.