A szociopatákat miért tartják gonosznak?

Az egyik barátom szociopata, azaz antiszociális személyiségzavarral diagnosztizálták. Nem követett el súlyos bűncselekményt, de ittasan és felelőtlenül vezetett, az autót pedig sikerült összetörnie, miközben bent ültek még páran rajta kívül. Szerencsére senkinek sem esett komolyabb baja, de könnyen lecsukhatták volna gondatlan emberölés vádjával, ha egy fába csapódnak. Emellett nagyon impulzív, különböző drogokat fogyaszt és promiszkuit életmódot él (rendszeresen el kell járnia HIV szűrésre, mert az impulzivitása miatt nem figyel kellően a védekezésre). Nem egy érzelgős ember, sőt, ha megnyugvást/lelkizést akarok, akkor nem őt keresem.

Kívülről viszont egy teljesen átlagos, normális embernek néz ki, nagyon jókat bulizunk együtt, szeretek a társaságában lenni. Ideig óráig persze, mert ha kettesben maradunk hosszabb ideig, akkor kevésbé tud viselkedni, nehezen alkalmazkodik a másik emberhez.

A szociopaták nem tudják a problémákat agresszió nélkül megoldani és az esetek többségében szeretnek is konfliktust generálni. Egyszer, amikor együtt nyaraltunk külföldön, és sikerült összeveszni (ő még bulizni akart menni, én viszont már fáradt voltam), akkor annyira dühös lett, hogy az éjszaka közepén csak úgy konstatálta, hogy szedjem össze a cuccaimat és reggelig húzzak el.

Nincs empátiájuk, minden róluk szól, ezért sem szeretek vele kettesben maradni. Unatkozni pedig egyenesen gyűlölnek, folyamatosan keresik az ingereket, nagyon nyughatatlanok, ez a másik ember számára nagyon fárasztó tud lenni. Most már idősebb és kevésbé csinál meggondolatlan dolgokat, a kognitív empátiáját is próbálja fejleszteni.

A szociopaták nem gonoszak, hanem közömbösek. Nincs olyan széles érzelmi palettájuk, mint nekünk, ezért nem is elvárható, hogy együtt érezzenek egy adott szituációban. Ettől függetlenül jó barátomnak tekintem, sokszor kisegített már (kölcsön adott nekem pénzt, amit én vissza is adtam rögtön) ezért megbízik bennem, elfogadja a tanácsaimat és gyakran kéri is, amikor valakivel kisebb konfliktusba keveredik. Azt szeretem benne, hogy nem sértődik meg, amikor szembesítem a viselkedésével, hanem örül a visszajelzésnek, mert igyekszik moderálni magát. Sokszor tud még seggfej lenni, de addig én magára is hagyom, hogy változtasson, mert tudja, hogy különben nem beszélek vele.

Az emberek azt hiszik, hogy a szociopaták valami baltás gyilkosok, de a valóságban szó sincs erről. Ugyanolyanok, mint mi, tanulnak, bejárnak dolgozni, családjuk van, hobbijaik vannak. Minden attól függ, hogy mennyire intelligensek és mennyire képesek/akarják kordában tartani az indulataikat. Valakinek nem megy, ezért közveszélyes lesz, valaki pedig igyekszik elkerülni a börtönt.

A pszichopaták és a szociopaták nem ugyanolyanok, gyakran szinonimaként használják a két kifejezést, pedig nagyon másról van szó.

Ha már írtam egy kisebb regényt a szociopátiáról, akkor írok a pszichopátiáról is.

A pszichopaták a szociopatákkal ellenben nem impulzívak és nem meggondolatlanok, hanem előre terveznek. Ezért is aljasabbak, hiszen a kedves perszónájuk mögött valójában egy kígyó lakozik. Amikor egy szociopatát feldühít valaki, akkor előfordulhat, hogy az indulatból agyonveri egy lapáttal, a pszichopatának viszont nincsenek ilyen gondjai az indulatkezeléssel. Ha egy pszichopatát átvernek vagy kellően felidegesítenek, akkor akár évekkel később is visszavághat, például lejárató kampányt indíthat az adott személy ellen, ha pedig hatalomhoz jut, akkor mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az illetőnek pokollá tegye az életét (karaktergyilkossággal, anyagilag, stb).

Őket sem lehet észrevenni, mert besimulnak a környezetbe, lásd Ghislain Maxwell-t, aki egy gyönyörű, szofisztikált nő volt, környezetvédelmi aktivizmussal foglalkozott, rendszeresen fellépett a környezetszennyezés ellen, mégis kiskorúakat prostituáltatott, hogy a párja - Jeffrey Epstein szexuálisan visszaéljen velük. Vissza lehet nézni a korábbi interjúit a neten, amikor még nem került börtönbe. Senki sem mondaná meg, hogy ez a nő egy pszichopata lenne, pedig bizony megfelel egy ilyen címkének.

A pszichopátia egy sokkal súlyosabb formája az antiszociális személyiségzavarnak. Nyugodtak, nem éreznek bűntudatot, sem megbánást. Ha kevésbé intelligensek, akkor a viselkedésük nagyon hasonlít a szociopatákéhoz, de a legtöbb nem-kriminális pszichopata egy átlagos és unalmas életét él, nem sokat éreznek, olyan, mintha vegetálnának (az érzelmek hiányában mi mást is lehetne tenni), megjátsszák az érzelmeiket.