Mit tegyek, ha a hozzám legközelebb álló emberek iránt nem érzek semmit?

Mindig társasági ember voltam, sosem szerettem egyedül lenni. Szerettem mindig a barátaimat stb. Hiányoztak, vártam a találkozókat mindennél jobban.

Azonban az utóbbi időben bárkire gondolok, senkivel nincs kedvem találkozni, meg elmélyülni beszélgetésekben. Nincs kedvem facebookon se magamtól írni senkinek, ha írnak válaszolok meg beszélünk, de ennyi. Pedig pont ez volt a lényeg nálam mindenkinél. Ha hívnak valahova akkor csak azért megyek, mert jobb, mint otthon lenni, meg nem akarom elveszíteni őket.

Sajnos úgy érzem valamilyen szinten ez az érzés kiterjed a páromra is és ettől nagyon félek, hogy ne legyen mégrosszabb.

Az utóbbi időben, hetekben annyit tudnék kiemelni, hogy rengeteg stressz ért és kötelezettség. Ennek lehet rá kihatása? Kiégtem volna érzelmileg? Mit tehetnék, hogy újra a régi legyek?