Emberek, ti hisztek a pozitív gondolkodásban? Elhozta nektek a Kánaánt?

1: Igen.

2: Nem, de nem is az a dolga.

3: Majdnem.

4: Ez sem stimmel.

Gondolkodhat az ember bárhogy, nem fog semmi az ölébe hullani tőle. És igen, van, akinek könnyebb, mint másoknak.

De mikor tenned kell a jobb jövőért, nagyon nem mindegy, hogy mennyire maradsz talpon, meddig tartasz ki és mibe kapaszkodsz szellemileg. És itt jön be a pozitív gondolkodás. Engem nagyon sokmindenen átvitt, hogy nem estem pánikba, nem adtam fel, csak csináltam kitartóan és türelmesen és megpróbáltam közben élvezni is.

Mindenkinek van egy mozgástere a világban. Kinek kisebb, kinek nagyobb, van, aki kijjebb tudja tolni a kezdeti határokat, van, aki nem. Arról mindenki szabadon dönthet, hogy ebben a térben hova jut el és hogyan vélekedik a helyzetéről.

Egy biztos, sebnyalogatással egybekötött seggvakargatásból még m lett senkinek jó élete.

Nem, a pozitív gondolkodásnak nem az a célja, hogy kánaánt csináljon az életünkből. Ha jól értem, két különböző dologról beszélünk. 1: a gondolkodásmód, 2: szocioökonómiai státus.

Nem gondolnám, hogy a kettő komolyabban összefüggne.

A pozitív gondolkodás leginkább a pszichés jólétedhez fog hozzájárulni. A világ nem jó, és nem is rossz. A világ olyan, amilyen. Rajtunk múlik, melyik részét vesszük észre, és melyiken tapadunk le inkább.

Ha valaki folyton csak azon pörög, így rossz, úgy rossz, jajj jajj jajj, igazságtalan, a másik el lett taposva, úristen ez de nagy baj, stb... akkor szenvedni fog. Nyilván, nem feltétlenül téved az illető, de ez legfeljebb féligazság. Minek rugózzunk olyasmin, amit nem tudunk befolyásolni?

Ha valaki inkább azzal foglalkozik, aznap épp milyen jó dolgot tett, kinek segített, miben fejlődött, mivel járult hozzá a távlati céljai eléréséhez, milyen sikereket ért el, vagy épp észreveszi az életben a szép dolgokat, vagy bármi olyat, ami értékes (akár a saját számára, akár más számára), stb, azaz megtanul pozitívan gondolkodni, akkor kevesebbet stresszel, kevesebbet bánkódik, így egészségesebb lesz a pszichés állapota.

#3 vagyok: Természetesen függünk a körülményektől, nem akarom túlfetisizálni a pozitív gondolkodást.

Amint írtam is, a pozitív gondolkodás inkább a pszichés jólléthez járul hozzá közvetlenül, nem pedig a lehetőségeinkhez. A pszichés jóllét, önbizalom, kezdeményezés viszont már jobban hozzá tud járulni a lehetőségekhez, illetve azok kihasználásához, akár közvetlenül is. De az önbizalmat nemcsak a pozitív gondolkodás határozza meg, hanem más egyéb tényezők is (ez már egyik teljesen másik kérdéskör lenne, nem megyek bele).

De nézzünk egy példát. Anyagi helyzet.

Egy negatív gondolkodású ember beletörődik, elfogadja, hogy ez van, "úgyse viszem többre, esélyem sem volt". És végigdolgozik risszrossz helyeken, gány körülmények közt egy életet.

Egy pozitív gondolkodású ember meg azt mondja, fenébe, nekem 5x ennyi erőfeszítésbe fog kerülni, de megpróbálok mindent, hogy elérjem a célom! És meló mellett tanul, sokszor éjszakába nyúlóan.

Igazságtalan? Igen. Eléri a céljait? Nem biztos. De kétségkívül nagyobb esélye lesz rá, mint annak, aki meg sem próbálja.

Jópár olyat ismerek, aki nagyon mélyről jött, de ma már diplomája van, és azt csinálja, amit szeret.

A körülmények adottak. A tapasztalat viszont szubjektív, mint ahogy az is, hogyan éljük meg a körülményeket, és mit kezdünk velük.

Igen, hiszek benne.

[link]

Te magad vagy saját életed alakítója. Az életünk ígyis, úgyis eltelik és a végén meghalunk. Most nem jobb azt a kb 70-80-at évet inkább arra összpontosítani, hogy az élet szépségeit vegyük észre, semmint a minket gátló rosszat? Mivel lesz neked jobb, hogy pl. egész nap siránkozol és panaszkodsz, sajnáltatod magad? Az adott problémád megoldódik ettől? Nem. Akkor meg minek siránkozni és panaszkodni? Minden egyes gondolatunknak teremtő ereje van, amire összpontosítasz, azt fogod a végén kapni.

"Legyenek pozitív gondolataink, hiszen a gondolatainkból lesznek a szavaink. Legyenek pozitív szavaink, hiszen szavainkból lesznek cselekedeteink. Legyenek pozitív cselekedeteink, hiszen cselekedeteinkből lesznek szokásaink. Legyenek pozitív szokásaink, hiszen szokásainkból lesz életstílusunk. Legyen pozitív életstílusunk, hiszen életstílusunk lesz a végzetünk."

Végzet című film

"A pozitív gondolkodás fogalma eredetileg egy ősi buddhista hagyomány nyomán jött létre. Fönnmaradt egy legenda, miszerint Buddha és a tanítványai néztek egy döglött kutyát. Mester, nézd, a halál, a bomló hús, a rothadó tetem milyen rettenetesen visszataszító! Milyen undorító, ha csak az marad meg egy lényből, ami belőle a test! - mondták a tanítványok. Buddha odanézett, és azt mondta, hogy igen, de milyen szép fehér foga van! Ez a pozitív gondolkodás alaptörténete. Innen nőtt ki. Vagyis nem arról van szó, hogy a negatív élményeinket, a keserveinket, a bánatainkat hazudjuk el pozitívnak. Arról van szó, hogy fogadjuk el ezeket olyan negatívnak, amilyenek a valóságban, de ha van bennük valami pozitív, akkor azt is vegyük észre."

Popper Péter

"Szerintem az élet igazságtalan, van aki bőségben fog dúskálni, van aki nyomorogni fog."

Ez így önmagában igaz kijelentés

"És nem azért mert egyik pozitív, a másik meg negatív gondolkodású, hanem egyszerűen azért mert ilyen a világ, egyik jóléte csak a másik jólétének csökkenésével tud növekedni."

Ez meg ordas nagy baromság