A tartósabb barátságok iskolában, vagy iskola után, felnőtt korban születnek inkább?

Nos nekem speciel iskolából van két nagyon jó barátom.. Az egyikkel együtt kezdtük az általánost és 16 éve barátok vagyunk, viszont a másikkal az egyetemen ismerkedtem meg. Én úgy gondolom, hogy amíg nem kezdesz el dolgozni, és a mindennapi rohanásban elveszni, addig tudsz olyan barátságokat kialakítani, amelyek tartósabbak, mert könnyebben szakítasz időt rájuk. Lehet mondani, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, de néha ez nem így működik sajnos. A saját tapasztalatom, hogy évről évre sajnos egyre felszínesebb emberi kapcsolatokat tudok csak kialakítani, és ez nem mindig rajtam múlik..

Nálam a gyerekkori barátok maradtak meg igazi barátnak, egy környéken is laktunk szinte pár utcányira amíg én 2 éve el nem költöztem külföldre, de most is heti szinten tartjuk a kapcsolatot és ha majd visszaköltözök is ugyanúgy megmarad a barátság. Mi 5-en, 6-an együtt voltunk benne minden gyerekcsínyben, balhéban, csajozásban, jóban-rosszban, mindig önzetlenül segítettünk a másikon, tudtuk hogy soha nem vagyunk egyedül és ez mindig jó érzés.

szerintem igazán mély barátságok gyerekkorban alakulnak ki,az iskolás évek alatt,mert ha valakivel együtt nősz fel,és együtt éled meg a 'problémás éveket' azt nem felejted el.felnőtt korban viszont már önálló vagy,talán már van saját családod is,szóval a barátok alapból lejjebb csúsznak a fontossági listán.

Mondjuk én csak férfiszemmel látom ezt a kérdést. Nálunk a legerősebb barátságok mindenképpen gyermekkorban alakulnak ki. Ezek jellemzően öregkorunkig megmaradnak, mégha középiskolás kortól nem is, vagy csak elvétve találkozunk. Huszonéves korban ritkán alakulnak igazán erős barátságok, ez a kor a családé, egészen 40-45 éves korig. Akkor újra nyitunk, és bár nehezen ismerkedünk, tartós "összezártság" esetén (pl, munkahely) hihetetlen mélységű baráti kapcsolatok szövődhetnek. 50 fölött megint zárunk, inkább csak haverok csapódnak mellénk. A továbbiakról még nem tudok nyilatkozni.