Van itt olyan, akinek huszonéves korában lettek először igazi barátai?

Én is huszonéves vagyok, általános suliból van egy barátnőm akivel elég sokáig tartottuk a kapcsolatot,de 3 éve barátja van és azóta szinte soha nem ér rá semmire és belefáradtam abba,hogy a pasija nélkül nincs program, így elkopott a barátságunk,bár nyilván ha elhívna valahova szívesen venném még mindig. Középsuliból van 1 barátom de vele is kb 2 éve szinte semmit nem beszélek,mert eléggé zűrös életet él és inkább lehúzott,bele a rosszba ezért tudatosan kerültem őt. Diákmunkából van egy barátnőm,nem mondanám olyannak akivel jól megértem magam,de vele el tudok menni moziba meg programozni ő is vevő rá meg én is.

Egyetemen sajnos nekem se sikerült mély barátságokat kötni, ugyan engem is mindig kedveltek,de nem csapódtam úgy igazán egy valkihez,vagy valakikhez. Nem is volt kedvem erőltetni mert inkább magamban elvagyok ,ritkán igénylek társaságot. Azért van onnan is 1-2 ember akikkel facen beszélgetek, plusz egyetemen volt egy srác akivel elképesztően jó barátok voltunk mindenfele mentünk de pár év alatt kiderült szerelmes és egy rövid kaland után elváltak útjaink,amit rettentően sajnálok ,mert fantasztikus barát volt. De én is vágyok egy olyan barátnőre vagy barátra akár többre is akikkel úgy tényleg igazán jól érzem magam.

Általánosba volt igazán jó barátom, de az eléggé ellaposodott. Gimiben nem igazán volt senki, aki hozzám hasonló. Egyetemen pedig inkább csak haverok, nem vagyok kollégista vagy ilyesmi, úgyhogy mély barátság nem alakult ki. Az igaz, hogy nem vagyok az a típus aki könnyen ismerkedik, de ha van valami hobbi, ilyesmi ott lehet barátság.

Sajnos én elég passzív vagyok.

Teljesen normális, hogy csak a huszonéves korban alakulnak ki az igazi barátságok. Pont az az a kor, ahol befejezitek a sulit, mindenki nekilát megalapozni az életét, munka vagy továbbtanulás. Nekem az igaz barátságok 27+ alakultak ki. Addig kb. ahogy leírtad, csak lemorzsolódnak az emberek, eltűnnek az osztálytársak, a sulis haverok és azok akikkel esetleg bulizni jártál. Mindenki elkezdni élni az életét és akkor már a legtöbb ember saját magára koncentrál leginkább.

Viszont mindig vannak kivételek, gyerekkori barátok, akik végigkísérik az életedet. Az ilyen barát többet ér, mint bármilyen pár éves haveri kapcsolat.