A szüleinknek annó könnyebb volt anyagilag, mint most nekünk?

azert nem jutnak sokan elore, mert nem tudnak banni a penzzel. persze van akinek tenyleg minimálbér kornyeki a fizetese, abbol nehez boldogulni, de vannak olyanok is akik tobb szazezres fizetesert helyezkednek el az egyetemrol kikerulve, es sehol sincsenek, mert nem tudnak takarekoskodni, elszorjak a penz5 stb. erdekes egyébkent megfigyelni, hogy az ilyen emberek általában mindig kiraly helyekre jarnak nyaralni, a legujabb iphonennal jarnak kelnek, es mégis mindig panaszkodnak... prioritas, emberek!

ugyanakkor konnyebb volt elindulni az eletben regen, pl. voltak a munkahelyeknek munkasszalloik, normálisabb helyeken eleg korrekt kis lakasok voltak. nyaralni is olcson el lehetett jutni "ceges" nyaralokba. kevesbe voltak igenyek a munkavállalás teren, rengeteg munka volt, kevesbe valogattak. ma mar ha valamilyen igénynek nem tesz eleget a munkaado, el is koszonunk es keressuk az ujabb helyet. az igenyek persze tul magasan vannak.

tamogatasok ugyanugy voltak régen is, most is, ezeknek is nyilvan utana kell jarni.

nagy problema meg a fiatal felnott generacioval a "desszert eloszor mentalitas". huszonevesen azt akarjuk, ami a szuleinknek 20 évukbe telt: hitelmentes otthon, nyaralasok, stb.

Ahogy a 4. hozzászóló írja, a lakáskérdés azért lehetett könnyebb, mert a kommunizmus alatt sokan laktak bérlakásban, amit a rendszerváltás környékén meg tudtak venni „potom pénzért”. No meg aki fifikás volt, a rendszerváltás előtti-utáni években szép pénzeket tudott összeszedni akár kárpótlási jegyekből, akár ügyeskedéssel (pl. fusizázzal vagy jó időben felismert piaci résekre épített vállalkozással).

De érdemes talán nagyobb távlatba helyezni a kérdést, mert a szüleitek előtti generáció viszont megint másképp élt, bár mindenkinek kötelezően volt munkája, sokat csak a kiváltságosak kerestek, és nem igazán volt mit venni, hova utazni, egy autóra vagy telefonra sok évet kellett várni, és igen gyakran a szülők lakásában éltek a fiatalok, ott nevelték a gyereküket, csak a szülők halála után lett saját lakásuk.

A mostani 40 körüli generáció pedig szintén nehezen tudott előbbre jutni, hiába voltak alacsonyabbak a lakásárak, venni csak szülői segítséggel tudtak, vagy még jó sokáig nyögik a hiteleket.

Most, hogy ezt leírtam, azt gondolom, a lakásvétel a legkritikusabb pont minden generációnál, és sokszor akkor oldódik csak meg, ha az előző generáció „kihal”.

Egyéb téren nekem nem tűnik úgy, hogy hátrányban lennének a mai fiatalok, ahogy az 5. hozzászóló is írja, tán az igényeiket teszik túl magasra (pl. miért nem elég egy „legyen egy nem túl drága kocsi”?), aki nem születik gazdag családba (vagy nem lop/csal/hazudik), annak meg kell dolgoznia a dolgokért – szerintem ez régen is így volt.

Valamilyen szinten igen.

De igények sem voltak,volt sör,cigi,Lada aztán csend.

MEg gagyi silány cuccok,nem volt normálisan marhahúsi,csirke sem,nem volt a napi hús hússal kajálás, házat is amit építettek az is silány minőségű volt.

Lehet könnyebb volt de minden gagyi volt, kocsi is a klíma nélküli büdös Zaporozsec meg LADA.

hát nem tudom én megőrültem volna akkoriban,utazni se mehettél annyit.

Jah meg mérnökként annyit kaptam volna mint Gazsi aki már reggel be volt b_szva másodszor(elkerülje a másnaposságot).

Hát nem tudom én inkább kútba ugrottam volna.