Hogy törődjek bele, hogy ronda vagyok?

Én ezzel úgy vagyok, hogy addig nem mondhatod magadra, hogy csúnyag vagy és es soha sem lesz jobb, míg ki nem hozod a maximumot a helyzetből.

Amúgy lazán lehet, hogy egy nagyon szép egyedi arcod lenne ha lefogynál, csak az extra zsír kiemeli a asszimetrikus részeket plusz ahogy mindenkinél rodábbá tesz.

Nagyon kevés ember ismerek akinek jól áll a felesleg és nekik is többnyire azért mert alapvetően vidám a személyiségük és látszik, hogy jól érzik magukat a testükben.

A fogakra ott a fogorvos. Kb minden problémát meg lehet oldani, még felnőttfogszabályzó is van ...

A kövérségre meg ott a fogyókúra és a testmozgás.

(Az egyészségügyi helyzetet meg nem kifogás. Nehezebbé teszi, de nem lehetetleníti el a fogyást)

Az emberek nagy része nem tudja hogyan kell fogyni. Általában úgy indulnak neki, hogy megvonnak X, Y dolgot, amiket hízlalónak hisznek és azt hiszik, hogy ettől fogyni fognak.

... és nem értik meg, hogy "leegyszerűsítve" az egész a kalória beviteltől és kalória szükségletedtől múlik. ( ami függ a testmozgástól.)

... és attól hogy azt mondják hogy "Nem eszek több lisztet és cukrot" nem jelenti, hogy fogyni fognak, csak ha megfelelő mennyiségű kalóriát visznek be.

Ez azért megtévesztő, mert általában amikor valaki megvon magától egy olyan alapvető élelmiszert amit napi szinten fogyasztott hírtelen nem tudja hogy mit egyen plusz mennyiségre ugyan annyit próbál enni mint előtte kevésbé kalóriasűrű ételekből, így rögtön egy kalórideficitbe kerül, ami miatt láthat fogyást, de ez nagyon gyorsan normalizálódik és elkezd a szükségletének megfelelően enni és onnantól nem hogy le áll a fogyás akár megis fordulhat, mert az rövid megvonás miatt megnő az étvágya és hírtelen többet eszik mint amire szüksége lenne.

A legtöbb ember aki mident kipróbált. "Mindent kipróált" kivéve a kalória számlálást.

Édesanyukám is már évekóta próbál lefogyni és ő is kb minden diétának neki ugrott és ha fogyott is a fentebb leírtak miatt tette vagy mert szégyenérzetet volt és elkezdte magát éheztetni.

Viszont soha sem számlálta a kalóriát.

Az a baj, hogy ezek az emberek csak úgy mérik hogy kalória deficitben vannak, hogy éhesek-e ... vagy ... kitalálnak maguknak ételadagokat, semmi alapján, csak ránézésre, hogy "Kb ennyit kéne ennem, hogy lefogyak" és csodálgoznak hogy majd meghalnak, amikor mondjuk 2.500 kcalról hírtelen leugranak 1.500-ra.

Amúgy egy 100 kcal deficit olyan szinten tartható, hogy szinte észre sem veszed. Csak ahoz számolni kell a kalóriákat plusz mindennap mérni magad, hogy tartani tudd és nyílván ha diétázol akkor ennél nagyobb deficitet akarsz, mert olyan pontosan nem tudod kiszámolni a szükségletedet és a kalóriátkat, hogy ténylegesen 100 kcal deficitet tudsz kialakítani.

... de már ha csak ekörül belövöd is fentarthatóan fogysz úgy hogy észre sem veszed.

A hírtelen visszajön a súlyra meg az a gógyír, hogy nem hagyod abba a diétát, amikor eléred a kívánt testsúlyodat. Utána is számolod mennyit viszel be, csak nem feltétlenül kell deficitben maradnod.

Általában kb 2 év alatt szokok hozzá a tested az új súlyodhoz, azaz elvileg 2 éven át kéne még egy drasztikus fogyás után megfelelően étkezni és utána te is azok közé tudnál kerülni, akik "akármit szek nem hízok el".

Ez sem csoda, csak annyi idő kell hogy az étvágyad normalizálódjon és ne kívánj több ételt mint ami kell mondjuk a 10-20kgmal könnyebb testednek a fentartásához.

Szóval én elődlegesen nem rondának hívnálak, hanem alulinformáltnak vagy lustának.

(Ha azért hagytad abba a diétát, mert túl nehéz de mindent jól csiináltál ... akkor lusta.

Ha azért hagytad abba, mert nem tudtad hogyan kell helyesen fogyni így lehetetlen helyzetben kergetted magad embertelen deficittel vagy éppen nem tudtál abba kerülni, mert nem tudtad hogyan ... akkor alulinformált.)