Miért a legnehezebb feladat a megbocsáltás?

Szerintem, ha már egyszer megbízunk valakiben, közel engedjük magunkhoz akkor utána ha megbánt akkor összehúzódunk.

Mikor már folyamatosan megbántanak a megbocsátás a legnehezebb. Olyan mintha egy új esélyt adnánk egy újabb fájdalomnak.

Sose tudtam megbocsátani az embereknek, amit velem tettek és még mindig bennem lakoznak azok a tettek amiket műveltek, szóval ez egy nehéz értés.

Mert ez egy olyan dolog ami nem ad hozzá az életedhez, mégis rakenyszerited magad.

A népszerű tévhittel ellentétben nem csak akkor lelhetsz lelki békére, ha mindenkinek megbocsátasz, aki keresztül tapos rajtad.

Már az is elég, ha kiűzöd a gondolataidból, és meghagyod a múltadban egy olyan személyként aki ártott neked, és szerencsés vagy, hogy sikerült megszabadulnod tőle.

Szerintem nem olyan nehéz a megbocsátás, de megértem, ha valakinek nem megy. És jogosnak is érzem. Az a helyzet, hogy rengeteg ember nem akarja vállalni a tetteiért a felelősséget és másokat lazán bánt. A bántott személytől teljesen jogos, hogy nem bocsát meg, mert általában felesleges is.

Én megszoktam bocsátani, de ettől függetlenül megjegyzem, hogy ki és mit tett és az alapján kezelem. Az általad említett példákban, ha az ex megcsal, akkor elbúcsúzok tőle és nem vagyok rá kíváncsi. Ha a tulaj nem becsül meg a munkahelyen, pedig jól végzem a munkát, akkor én sem becsülöm meg őt és az általa adott munkát. A főnököm pedig, ha délelőtt az ellenségem, akkor délután nem lesz a barátom. De, egyikükre sem pazarlok sok időt a haragommal.