Miért kötelező szeretni az értelmi fogyatékosokat? Miért nem elég a közömbös hozzáállás vagy a reális?

Sosem akarta senki, hogy "jobban szeressem" a fogyatékkal élőket.

Legfeljebb - érthető okokból - több toleranciára érdemes szorgalmazni velük szemben az embereket.

A modelles megjegyzésed értelmezhetetlen és mérhetetlenül buta.

Kerdezo, nem tudom mi volt a celod ezzel a kerdessel, de az teny, hogy a testi/ertelmi fogyatekosokat rengeteg hatrany eri munkaeropiacon.

Nem kell oket szeretni, de azert nem nem kene belejuk sem rugni, te gyereked/rokonod vagy te magad is kerulhetsz meg ilyen helyzetbe

Nem mellékesen: rohadtul kevered az értemi fogyatékosságot a testi fogyatékossággal, és az összetett genetikai betegségekkel.

Tudod, a környezetemben történetesen egy értelmi fogyatékos nő az, akit a legszebbnek tartok, és nem csak én. Mert attól, hogy mentálisan sérült, még lehet szép. Mint ahogy attól, mert valaki nem szép, még nem lesz értelmi fogyatékos.

Egyébként sok "egészséges" ember rondább a mellékelt lánynál.

Bár szerintem hiába magyarázunk, te sem állsz az értelem csúcsán, hogy megértsd...

Én nem feltétlenün látom erkölcsösnek azt, hogy szánalomból és marketingből kiteszik ezt a down szindrómás nőt. Miből keresnek pénzt? Az emberek ránéznek, felkapják a fejüket, hogy nem szokványos, aztán szánalmat éreznek iránta, ezért egy rossz szót sem mondanak, hanem "aranyosnak" és "nemesnek" bélyegzik a dolgot. Tehát az emberek DOWN szindróma iránti szánalmából csinálnak pénzt. Ez nemes?

Én tudom szeretni az állatokat is, az embereket is, természetesen a fogyatékosokat is. De nem szánalmat szeretnék érezni, amikor kapcsolatba lépek egy fogyatékossal, hanem embernek szeretném nézni és ha hülyeséget csinál, akkor nem legyinteni akarok, hogy áh, ez úgyis hülye, el kell nézni, hanem úgy kezelni, mint egy embert. Ez az, amivel nem értek egyet. Mikor valaki SZÁNALMAT érez, és mivel rettentően lenézi az illetőt, kevesebbnek gondolja, nem személyt lát benne, hanem FÉL ATTÓL, hogy akár az ő gyereke is ilyen lehetne, vagy ő is ilyen lenne, ezért ez a félelem egy álszent """szeretetet" szül, ami nem egy nemes hozzáállás lássuk be.

Mert ahogy màr valaki fentebb említette a tolerancia bicikli túl lett tolva. Minden az elmélet síkján mozog. Eladják nekünk ezt a propagandát, hogy a Down-osok ugyanolyanok mint pl. mi stb.stb., miközben mindenki jól tudja, hogy egy Down szindrómást sohasem ültetnének be a Gucci ügyvezető székébe, de még csak pénztárosnak se vennék fel az üzletbe.

Megy a nyál veretés az érintett rokonok részéről; akiknek valószínüleg ez kényszeres, hogy magasztalni kell a sérült gyereküket, közben meg az állam nem áll a sérült emberek pártján és kevés valódi segítséget nyújt (szociális háló, asszisztenciával ellátott otthonok, munkahelyteremtés) a valóban rászoruló értelmi sérült embereknek.

Most ebbe az irányba halad a társadalom. Olyan időszak is volt, amikor kiközösítették őket és aki akkor melléjük állt, azokat is kiközösítették. Most fordul a helyzet.

De ez csak a látszat, őszintén sokkal kevesebben szeretik a fogyatékkal élőket és csak addig, amíg nincs gondjuk velük, sokan csak pont a társadalmi elvárásoknak akarnak megfelelni.

Mielőtt rámtámadnának, elmondom, hogy van fogyatékkal élő barátom és őt szeretem, de a többit nem ismerem személyesen, nem tudom hogy viselkedhetek velük, stb. Reálisan látom őket, pl. a képen látható lány nem igazán tetszik, úgy ahogy pl. Cara Delevingne sem, aki pedig szupermodell.

Szerintem arra a szituaciora kell gondolni, mikor egy etteremben egy fogyatekos gyerek elkezd mondjuk eles hangon visitani, horogni, torka szakadtabol uvolteni, esetleg meg folyik is a nyala, es rezzenestelen arccal, kedves tekintettel tovabb kell enni.

Nyugat-europai orszagban elek, rengeteg jo oldala van persze, a mai gyerekek elfogadobbak, hozza vannak szoktatva. Ezek a csaladok nem a vilagtol elmenekulve elik az eletuket, de atesett a dolog a lo tuloldalara. En osszerandulok minden egyes uvoltesre. Nem tudok egesi serult, orrnelkuli emberrel sem ugy ulni szemben, hogy ne ajuljak el szinte.