Amikor egy ismerősöm megírta hogy elkapta a koronavírust és karanténba került, bunkóság volt tőlem, hogy nem kérdeztem rá az állapotára, hogy mennyire jött ki rajta?

A mai ember érzéketlen a másik ember problémájára, nehézségére és szereti lepattintani magáról.

A kérdésedre meg: fordított esetben ha te lettél volna az illető helyébe, neked, hogy esett volna ha ennyire nem érdekelte volna az állapotod a másik embert? szarul, ugye. Neki is biztos nagyon rosszul eshetett.

Tudod addig míg nincs bajod, könnyen pattintgatsz dolgokat le, de amikor fordított helyzetben vagy akkor tudod meg mit érzett a másik.

Azért minimum megkérdezhetted volna, hogy hogy van, jól van-e. Se többet, se kevesebbet, ha akar úgyis mesél.

De tényleg udvariatlanság, szerintem az is, ha valaki megkérdezi szimplán, hogy van, vagy jól van-e, és a másik nem kérdez vissza, de ez is csak akkor udvariatlanság, ha direkt nem kérdezte, ha elfelejtette, vagy zavarba volt akkor nem udvariatlanság, ha te elfelejtetted, vagy zavarba voltál a meglepettségtől, vagy fáradt voltál akkor nem udvariatlanság, de ha meg kontakt nélküli ismerős, akit csak időnként látsz az utcán és csak köszöntök, akkor sem feltétlen udvariatlanság, bár akkor nem is értem minek szóba állni vele, ha nem is érdekel. Nem kötelező senkivel szóba állni amúgy, akivel nem akarsz szóba állni.