Ki miért volt bogdogtalan? És hogy változtatott rajta?

Én tulajdonképpen mindig is boldog voltam. Jó, persze nyilván vannak kevésbé boldog pillanatok/rövid időszakok, de alapvetően boldog vagyok most és eddig is az voltam.

A kulcs szerintem az, hogy találj valamit, amit szeretsz csinálni hivatásszerűen, legyen hobbid, amelyet rendszeresen űzöl, és olyan emberekkel vedd körül magad, akik erre alkalmasak.

Ha ez mind megvan, akkor már csak a te hozzáállásod lehet útban. Keress mindenhol boldog pillanatokat, előbb-utóbb ösztönössé válik, és azt fogod észrevenni, ami jó, arra fogsz emlékezni, ami boldoggá tesz. Persze hozzátartozik a szomorú/egyéb nem boldog érzések megélése is, de fontos, hogy ezek ne ragadjanak el.

Pár éve volt egy durvább időszak, egyszerűen kudarc kudarc hátán volt, rettenet sok itthoni veszekedéssel. Többet kezdtem sportolni, eljárni itthonról, emberek közé menni, meg lefoglalni magam és ezek mind segítettek és végre boldog voltam.

Viszont, amióta nincs jelenléti oktatás egyetemen, a magány miatt, megint boldogtalanabb vagyok. Akadnak barátaim, tartjuk a kapcsolatot, de nagyon szeretnék már végre eljárni újra itthonról és egy párkapcsolatot is :c

20/L