Miért kell azt éreztetni, hogy sehol nem tartok az életben, mert nincs párkapcsolatom és nem elsődleges célom a családalapítás?

Én a környezetemben azt látom pár szerencsésen kívül, hogy mindenki szakít, válik. Mindegy, hogy van-e közös gyerek, vagy hitel. Nem csak az idősebb korosztály, hanem a korombeliek is, 23-26 évesek.

Pl. egyik volt gimis osztálytársamat az érettségi után eljegyezték, 19 évesen férjhez ment, szült három gyereket 5 év leforgása alatt, nonstop kirakatba volt téve, hogy ők milyen boldogok, majd most látom, hogy Facebookon (!) megy a sárdobálás és amúgy válnak.

Én nem vágytam soha ilyesmire, régen is azt éreztem, hogy száz értelmesebb dolog van annál, mint hogy én 20-22 évesen férjhez menjek és gyereket szüljek. Imádtam egyetemre járni, tanultam külföldön is, rengeteg dolgot kipróbáltam, új hobbijaim lettek és én büszke vagyok az életemre, boldog vagyok vele. Hogy beszélek nyelveket, lediplomáztam, van egy állásom, amit nagyon szeretek és jól is keresek vele. Mégis a családom azt érezteti velem, hogy "sehol nem tartok", mert mi az, hogy 25 évesen egyedül vagyok és hogy minden barátnőm már menyasszony. Az a "minden barátnőm" konkrétan két gyerekkori barátnőt jelent. Az egyik helyen 13 év együttlét után a menyasszony zsarolta ki az eljegyzést a párjából úgy, hogy közölte, vagy elveszi feleségül, vagy pakolhat a házból, ahová szeretne. A másik barátnőméknél pedig 1 év után lett eljegyzés, majd most karácsony után a srác szülei közölték, hogy ők csak úgy támogatják ezt, ha előtte házassági szerződést írnak, mert hogy a srác a gazdagabb fél és nem akarják, hogy a menyasszonya kisemmizze később. Ezzel még nem is lenne gond, csak hogy a szerződésbe olyanokat akarnak beleírni, hogyha majd lesznek unokák, akkor egy esetleges válásnál azoknak a felügyeleti joga majd csak az apát illeti meg és hasonlók. A barátnőm meg kivan, hogy így mit csináljon, ha már most ez megy, mi lesz később...

Az én szüleim is 20-21 évesen házasodtak, anyám 21 éves volt, amikor születtem. Rá 2 évre el is váltak, majd fél éven belül újra menyasszony volt, mert hogy nem akart egy kisgyerekkel egyedül lenni. Annak a házasságának 5 év után lett vége, majd egy éven belül újra randizni kezdett, összejött a mostani nevelőapámmal. Ismét esküvő, ismét egy rossz, veszekedésekkel teli házasság, de tőle már nem akar elválni, mert hogy "mit gondolnának mások", meg hogy ő egyedül nem bírná fenntartani az életét, és ott van a ház is, ami az ő elképzelése alapján lett építve, minden hozzá kötődik, nem lenne szíve eladni, de pénze se lenne arra, hogy kifizesse a felét egy esetleges válásnál.

Nem szeretnék benne ragadni egy rossz kapcsolatban, házasságban. Ettől függetlenül ismerkedek és szexelek is, nem egy prűd valaki vagyok. De szerintem a mai világban sokkal nehezebb ismerkedni, főleg most az elmúlt 1 évben, hogy szinte minden zárva van, nincs lehetőség ismerkedni úgy, mint korábban.