Jártam egy pszichológushoz másfél évig, de nem érzem, hogy bármit használt volna. Aki hasonló helyzetben volt, hogyan oldotta meg ezt? Mi volt a megoldás?

Higgy magadban, hogy képes vagy irányítani az érzelmeidet. A te döntésed, hogy hagyod-e, hogy elhatalmasodjanak feletted vagy ne. Megélheted őket egy rövid ideig, de aztán tudnod kell elengedni őket, és újra jól érezni magad.

A hit egyébként is egy nagyon erős dolog. Mindegy miben hiszel. Hihetsz Istenben, a karmában, önmagadban, bármiben. A lényeg, hogy higgy valamiben, és a hit erőt fog adni neked. :)

Ha nem is vagy vallásos, a következő link pár sora akkor is elgondolkodtató szerintem:

[link]

Nem neki kell a problémát megoldani, hanem "nekem".

Ha én ellenállok mindennek, akkor ő is fölösleges...

Mikor anno összejöttem egy sráccal, már jártam egy ideje pszichológushoz. Semmit nem használt, gyakran úgy éreztem, nem is rólam van szó a foglalkozásokon.. megjegyzem, ha tovább hallgattam volna a pszichológus hülyeségeit, bele is haltam volna, annyira sz@r állapotban voltam már fizikailag is. És ezt ő is jól tudta, hogy ő a választópont a kórház\hullaház és a normál élet között, de mintha egyáltalán nem érdekelte volna..

A srác akivel akkor kezdtem randizni pedig azért fontos a történetben, mert a pszichológustól megválva, ő gyógyított ki végül.

Nem teljesen, de nem döglöttem bele, és ez már nagy szó. 2-3 év kellett a teljes sikerhez.

Nem értett a pszichológiához, de tudott normálisan beszélni és nem volt lenéző, lekezelő. 2-3 hónapja jártunk még csak mire fel mertem vállalni, hogy van egy kis defektem.

Erre ő nem szakított velem, hanem megpróbált segíteni.

A szüleim elbújhatnak mellette, mert sokkal többet foglalkozott velem, mint ők a betegségem alatti években. És ami a szüleimnek, családnak, pszichológusnak nem sikerült évek alatt, az sikerült a tök laikus, de kitartó pasimnak.

Most nem azt akarom ezzel üzenni, hogy ha van palid\csajod, akkor azzal minden jobb és minden rendbe jön, mert ez nem igaz.

Meg kell találni azt a valakit, aki VALÓBAN segíteni akar és aki TÉNYLEG megért, vagy igyekszik megérteni. Ez tényleg bárki lehet; másik pszichológus, egy tanárod, egy jóbarát, testvér, szülő, egyéb rokon, a szomszédod, vagy bárki...

Nyilván kell a terápia is, hogy működjön a dolog, ezt aláírom. Megértésből és meghallgatásból egy komoly mentális beteg még nem gyógyult ki szerintem.

De kezdésnek tökéletes ha találsz egy olyan személyt, mint amilyent fent írtam.