Miért van az, hogy ami sokak szerint betegség vagy rossz tulajdonság én erénynek látom?

Mire gondolsz konkrétan?

Például? Mert ebből nem sok derül ki

Mert vannak olyan betegségek, amiket nem csak nehézségként lehet megélni. Én pl. Asperger és vagyok, 20 éves koromig nagyon nehezen ment a szocializálódás. Azok a gesztusok, mondatok, amelyek az átlag ember számára magától értetődőek, nekem nem voltak azok. Konkrétan meg kellett tanulnom megfigyelés útján, mi az a humor. Már értem, válaszolok is rá az elvárt módon, de nem élvezem, reflexből nem nevetek, csak még várják. Vagy például, hogy nem szó szerint értik, hogy hozz egy tucat csavart és akkor régen nekiálltam számolni, hogy 12 legyen. Az Asperger előnyét felnőttként látom, hogy egy szakterületen belül egy rész érdekelt és most abban ki tudok bontakozni a munka, hobbi terén. Koncentrálni is egyszerre egy dologra tudok, nagyon belemélyedek, így viszont adott területen én vagyok a legjobb benne. A kommunikációt éveken át tanultam megfigyelve a társaságokat, ahol jelen lehettem (1-2 ember mindig rl fogadta azért, hogy a szavukkal élve fura vagyok és elvitték magukkal). A Down-szindrómások pedig például sokkal jobban ki tudják mutatni másoknál a ragaszkodásukat. Szóval a betegség tanít az elfogadásra. Ha újra születnék, én szívesen lennék ugyanígy Aspi főleg, hogy találkoztam más Aspikkal is és kedvelem őket, jobban is értem őket, mint a többieket.