Miért nem bírják elviselni az emberek, ha egy témában kijavítom őket?

Én például azért nem szeretem, mert az egész gyerekkorom arról szólt, hogy büdösnek csúfoltak és a hónom alá spricceltek vízipisztollyal és mondták, hogy fúj büdös és bizony ez nyomot hagyott bennem.

Nulla önbecsülésem lett és ezért nagy nehezen kezdett önbecsülésem lenni és fáj amikor azt is lerombolják és olyankor még büdösebbnek hiszem magam és ettől ideges leszek-

Öszintén szólva engem is veszettül idegesítene, ha valaki úgy viselkedne, mint te és folyamatosan javítgatná, amit valaki mond.

Ha kérdeznek, akkor mondd el, amit tudsz, ha meg nem, akkor hallgass.

Megértelek, és amíg túlzásba nem viszed, és tudod, hol és milyen formában van a korrekciónak helye, addig... miért ne?

Ennek keretein belül:

a "besértődnek" szót azért javítanám megsértődnekre, ugyanis ez a besértődés afféle divatkreálmány - valójában nem igazán életképes. Hasonlóan: betámad, kikap (dolgozatot), leöltözik stb.

Szerintem maradjunk meg a magyar nyelv szépségénél, az irodalmi nyelvezetnél, ne pedig a szlengnél... megsértődik, megtámad/rátámad, kioszt/megkap, levetkőzik stb.

Van egy mondás: az ostoba megsértődik, az okos ember megköszöni!

Én nem bánom, ha kijavítanak, mert ha hibázok megértem, és megtanulom, hogy elrontottam. Legkisebb már nem követem el azt a hibát.

Azért mert az emberek nagy része makacs illetve önfejű és nem képes elfogadni ha egy adott témában, témakörben téved vagy nincs igaza.

Akiben van egy minimális tudásvágy is az megköszöni és észben tartja amit mondasz, a másik véglet pedig (akiből valószínűleg jóval több lesz) ahogy korábban is írtad megsértődik vagy megvető pillantásokkal jelzi feléd hogy nem kér belőled.

A szomatikus halál* pillanatában a test összes izma ellazul, a pupillák kitágulnak, az állkapocs elernyed, ami miatt a száj kissé kinyílik, a test ízületei és végtagjai rugalmasakká válnak.

Az izmok elernyedésének köszönhetően a bőr megereszkedik, amitől kitüremkedővé, hangsúlyosabbá válik például az állkapocs- és csípőcsont. Az izmok ellazulása ugyanakkor a záróizmokra is hatással van, emiatt gyakori a vizelet- és székletürítés.

Egy ideig még folytatódik tovább az emésztés, valamint bélmozgás is megfigyelhető, sőt, akár érintésre izomrángások is tapasztalhatóak.

A szív leállásától számított néhány percen belül a bőr sápadni kezd, mivel vérkeringés hiányában a vér a gravitációnak engedelmeskedve a test alsóbb részeiben gyűlik össze.

Az életfunkciók megszűnése a test hőháztartására is hatással van, a testhőmérséklet 37 fokról csökkenni kezd – 1-1,5 fokot veszít óránként -, egészen addig, míg eléri a környezet hőmérsékletét.

A halál utáni negyedik percben megkezdődik a sejtszintű bomlás: a sejtek saját magukat kezdik el enzimeikkel felbontani.

Kialakulnak a hullafoltok. Mivel a szív már nem pumpálja, a vér a gravitáció miatt a földhöz legközelebb eső testtájakon gyűlik össze. Amennyiben huzamosabb ideig nem mozdítják meg a testet, ezeken a részeken vöröses-lilás elszíneződés alakulhat ki, mely zúzódásra emlékeztet.

A halál utáni harmadik óra környékén a test sejtjeiben bekövetkező kémiai változások miatt az összes izom megmerevedik – elsőként a szemhéjakban, az állkapocsban, valamint a nyakban. A hullamerevség a következő órákban végighalad az egész testen, fentről lefelé.

A teljes izommerevség 12 óra alatt következik be – nem ritka, hogy az elhunyt összes szőrszála felfelé áll, mintha libabőrös lenne, ez is a merev izmoknak tudható be -, de ez függhet az elhunyt korától, fizikai állapotától, nemétől, a levegő hőmérsékletétől és más egyéb tényezőtől is. Ezen a ponton a végtagokat nehéz megmozdítani, áthelyezni, a térd és a könyök kissé behajlik, az ujjak és a lábujjak szokatlanul görbének, görcsösnek tűnhetnek.

A teljes hullamerevség beálltát követően az izmok újra ernyedni kezdenek, a molekuláris halál**, vagyis a belső szövetek bomlása miatt. Ez a folyamat a környezeti hatások függvényében 2-3 napot vesz igénybe.

A bőr zsugorodni kezd, ami azt az illúziót kelti, hogy a haj és a köröm nő. A szaruhártya beszárad, amitől szalonnabőrszerű elváltozás alakul ki a szemen, ezt más néven Sommer-Larcher féle foltnak neveznek.

Beindul a test külsőleg is látható bomlása.