Ha beszélgetsz valakivel, és megtudod, hogy egy ismerőse meghalt, mi mást lehet mondani azon kívül, hogy "sajnálom"?

Az mondani, hogy részvétem és hagyni, hogy ha szeretne, ő beszéljen még róla. Sokan esnek abba a hibába, hogy ilyenkor elmesélik, hogy ők is elvesztettek valakit, annak a reményében, hogy a gyászoló ettől nem érzi magát egyedül, pedig a gyászoló ilyenkor nem azt szeretné hallgatni, hogy hogyan érezte más magát a saját rokona elvesztésénél, hanem szeretné, ha meghallgatnák őt meg, hogy tudja, hogy van mellette valaki.

Ha jól megfigyeled a "Sajnálom. Én is elvesztettem valakit. Tavaly az anyukámat" után el is vándorol teljes mértékben a figyelem az aktuális gyászolóról.

(Amikor saját példát hozunk fel egy beszélgetésnél akkor állja meg a helyét, ha a másik féllel olyan történt, ami kellemetlenül érinti és egy megnyugtató érzést ad, hogy más is ment át hasonlón, másnak is ugyanolyan ciki volt, mint neki.)