Miért olyan nagy probléma, ha valakinek eltér az érdeklődési köre az átlagtól?
Már nagyon kicsi koromban is érdekelt a történelem. Az első könyv amit elolvastam, rögtön azután, hogy megtanultam olvasni, egy történelmi témájú regény volt. Azóta is imádom a történelmet és ha van rá lehetőségem, akkor bármikor nagyon szívesen olvasok róla. Ahogy nőttem, idővel a politika is elkezdett érdekelni. Minden nap rendszeresen olvasok híreket és szeretek tisztában lenni a világ eseményeivel. Egyetem környékén elkezdtek érdekelni a különböző technológiai fejlődésről szóló dolgok is, különösképpen az űrkutatással kapcsolatos hírek. De igazából bármit elolvasok, aminek fizikához vagy egészségügyi vívmányokhoz van köze. Szabadidőmben sok időt töltök ezeknek a böngészésével és nagyon szeretem is őket.
De már gyermekkorom óta hallgatom a családtól, hogy ennek nincsen semmi értelme, én csak az időmet pazarlom. Ezerszer megmondták már, hogy nem vagyok normális, hogy ilyenekkel foglalkozom és nézzem meg, más korombelieket nem érdekel az ilyen. Megmondták, hogy jó lenne, ha én is inkább olyan lennék mint a többiek, ezeknek úgyse veszem soha hasznát.
Pedig még azt se lehet mondani, hogy ezek miatt ilyen fura, bezárkózott gyerek lennék. Vannak barátaim, bulizni is rendszeresen járok és barátnőm is volt már. Egyetemre is járok, pont műszaki karra, tehát némileg még közé is van az érdeklődési köreim egy részének a tanulmányaimhoz.
Tényleg ekkora baj lenne, ha egy ember kilóg az átlagból? Ha nem csak a Facebook és a hasonlók érdekelnek?
válasza:Nekem az a hobbim, hogy kövér kínaiakat ölelgetek az utcán!
Ez elítélendő? Eltér az átlagostól?
válasza: válasza:Sok szülő ráhúz a gyerekére egy általa elképzelt, számára ideális gyerek személyiséget.
+pl be nem váltott vágyait a gyerekén keresztül akarja véghez vinni, letojva azt, hogy ki is az a kis emberke, azaz a gyermek személyisége... Stb
Engem sehogy se értettek meg, a társadalmi normákat felrúgó, szabad akaratú művészlélekként a "nem tudom mit kezdjek ezzel a gyerekkel"...
Ebből adódóan számtalan jogtalan, oktalan negatívumok értek.
Hátrahagytam őket. Megalkottam azt a helyet s világot, ahol elfogadnak, megértenek és értékelve munkáimat karriert építettem.
Az első TE vagy, te aki a saját testedben élsz.
Tojd le, még ha nehéz is vagy/és fáj az egy aspektusos beszűkült világukból fakadó értetlenség.
Ám minimális empátia vagy valami is megmozdulhatna bennük. Emberként való tisztelet, bánásmód stb.
Pl nekem alapanyagaimat dobálták ki, amikre kisebb munkáimból szedtem össze, minden pénzem alapanyagok és alkotás körül forogtak... (egyszer elkezdtem összeszámolni és a 900 ezernél megáltam, "jobb lesz a boldog tudattalanság ezen téren.")
Az értetlenek sose értik meg, ha mégis, akkor valami nagyot kell letenned az asztalra.
Tőlük leválva tudtam csak kiteljesedni és haladni utamon.
Persze ez csak az én nézetem, gondolatom s 1 példa a sok millió emberéből.
Az biztos: sokan vannak a meg nem értés érzésével a lelkük mélyén.
Keresve helyüket.
A lényeg:maradj hű önmagadhoz.
Főleg, ha senkinek nem ártasz vele.
30N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!