Úgy érzem, nem vagyunk már egymáshoz valók a legjobb barátnőmmel. Más az érdeklődési körünk, nem tudunk mindent megbeszélni, úgy, mint régen. Mit tegyek? Mindent kifejtettem részletesen lent!

A probléma a következő. Nagyon régóta vagyunk barátnők, elő osztályos korunk óta ismerjük egymást. Régebben szinte elválaszthatatlanok voltunk. Ám, ahogy idősödtünk, mind a ketten változtunk. Már nincs annyi közös érdeklődési körünk. Annyi a probléma, hogy ő ezt nem érzékeli. Azt érzem, mintha rám akaszkodna, nem tudok másokkal is barátkozni, mert állandóan velem van. Nem akarom megbántani, mert a magánéletében sincs most minden rendben, de ez így nem sokáig működik. Van egy olyan példa a párkapcsolatokra, hogy a pillangó jelképezi a kapcsolatot, és az a szöveg hozzá: Ha elengeded, elszáll, ha szorítod, meghal, ha tartod, ott marad. És szerintem ez a barátságokra is igaz, és ha ehhez a példához hasonlítanám a helyzetet, akkor a legjobb barátnőm éppen most szorítja. Ráadásul, (a legjobb barátnőmet az anonimitás kedvéért hívjuk most Annának). Szóval, van egy harmadik lány is, (nevezzük Pannának), akinek nincsenek barátai, de én jól kijövök vele. Anna ezt nem igen nézi jó szemmel, és azt akarja, hogy szakítsam meg a kapcsolatot Pannával. Panna nem igen tud barátkozni, és emiatt nem szeretném ott hagyni, ezért Anna azt tanácsolja, hogy tanítsuk meg barátkozni, holott az Annának sem megy. Ez lenne itt a probléma. És ebben az egész szövegben Annát sikerült beállítanom rossznak, akaratlanul is. De róla tudni kell azt, hogy nem gonosz, nem utálatos, hanem kedves, őszinte, igazságszerető, erős tartású lány. Nem azért nem akarok vele legjobb barátnő lenni, mert egy gonosz liba lenne, erről szó sincs. Csak úgy érzem, hogy már nem tudunk olyan jókat beszélgetni, nem tudok vele mindent megbeszélni, sokszor nem értjük meg egymást.

Nem szeretném megbántani, mert fontos nekem, csak egy kicsit el szeretnék tőle távolodni. Van esteleg valami tanácsotok, vagy tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?