Hogy ne kattanjak be minden hétvégén teljesen hogy senki se ír vissza semmire?

Ez a te hibád. Iratkozz be egy tanfolyamra. Ott majd szerezhetsz barátokat is akár.

Mondjuk éld az életed az interneten kívül, és találkozz élőben emberekkel.

Persze, hogy nincs, ha remete életet élsz. Mozdulj ki, és lesz.

Mostanában sok önsegítő könyvet olvasok, és ezek jórészt azt írják, hogy 'bevonzunk' dolgokat. Nem állítom, hogy 100%-ban sikerült meggyőzni az érvelésük, de azért van benne valami. Ha pl. síkidegként állok a buszmegállóban és kb. számolom a másodperceket, hogy mikor jön a busz, akkor biztos eltart vagy 15-20 percig is, míg megérkezik. De ha nem érdekel és úgy vagyok vele, hogy úgyis időben odaérek, akkor szinte azonnal feltűnik a láthatáron. Andrew Davis könyveket olvasok ill. Steve Chandlertől. Mindegyik azt mondja, hogyha nagyon görcsösen akarunk valamit, az nem fog sikerülni. Ezt én speciell már többször is megtapasztaltam, elsősorban tanulásnál. Persze, nem azt mondja, hogy ne csinálj meg valamit, hanem azt, hogy tegyél meg mindent az ügy érdekében, de utána engedd el. Az esetedben, ha írtál valakire, akkor ezzel megtettél mindent, ami tőled tellett, vagyis engedd el utána a témát és foglalkozz mással. Majd megérkeznek a válaszok. Szerintem érdemes kipróbálni.

Egyáltalán nem egészséges, hogy ennyire rá vagy függve a figyelemre, és düh/pánikrohamot kapsz nélküle. Sajnos nekem apám ilyen, és lehetetlen vele élni. Anyummal mindketten tönkrementünk mellette, és ő sem boldog, egy idegroncs konkrétan. Nagyon szépen kérlek hogy fordulj szakemberhez, mert ez nem játék.

Ugyanígy vagyok. Magányos remete vagyok, társaságra vágynék, de barátokat se tudok szerezni, se haverokat. Itthon rohadok, és ennyi. Messenger se tudom minek van. Senki nem ír nekem semmit.