Voltál már úgy, hogy nagyon elzarkoztal az emberektől?

Első! 😂😂😂

Én voltam már így. Nagyon bezárkóztam, amúgy sem vagyok egy nyitott ember, de akkor iszonyat magamba zártam mindent is.

Nálad ebben az esetben természetes, ez egy gyászfolyamat, ami idővel oldódni fog. Ha nem, akkor pszichológus segítsége szükséges.

Nem feltétlen ilyen szituban, de én is folyamatosan ezt teszem, elzárkózom az emberek elől, keveset engeddek be magamhoz.

"érzelmileg nem engedtel közel magadhoz senkit, mert féltel, hogy megbant vagy elveszited."

Elég sokáig én is így voltam, de egyszer valaki miatt kivételt tettem. Bárcsak ne tettem volna. Ő ezt nem tudta értékelni. Újabb csalódás, azóta újra bezárkózás.

De nem szoktam panaszkodni, mert ez nekem biztonságérzetet ad (csak a kérdés miatt írtam le). Nem fogom magam még egyszer érzelmileg, testileg, lelkileg kiszolgáltatni....

Időnként jók azok a falak....

Én mindig is ilyen voltam.

Volt néhány ember aki elbizonytalanított, nyitottam felé, de csak ismét egy újabb csalódás. Megerősített abban a hitben, hogy nem szabad megbízni senkiben.