Mi lehet később a lánnyal (fiktív történet!)?

Mielőtt valaki félre értené, ez csak kitalált történet!

Adott egy középiskolás 16 éves lány.

Az egész sztori gyerekkorában kezdődött. Ő a legfiatalabb a családban, van egy nővére is.

A lány társaságkedvelő, ragaszkodó és kedves személyiség volt kiskorában. Viszont akadt egy probléma, a család többi tagja teljesen figyelmen kívül hagyta, és nem törődött vele kellőképpen. Próbálta keresni velük az összhangot, ám még a nővére, az unokatestvérei, nagyszülei és a szülők testvérei sem foglalkozott vele. A szülei próbálták kiengesztelni őt játékokkal, és így elengedni a gyerek problémáját, de ez neki nem volt elég, mivel ezen kívül a szeretetet nem érezte, mindenki a szobájába zavarta. Mikor általános iskolás lett, jöttek a folytonos kiközösítések, de mindig akadt egyetlen egy közeli barátnője, de ő sem tudott ezek ellen mit tenni, figyelmen kívül hagyta ahogy a család is. Gyötörték a lányt a megalázások, fenyegetések, ez így tartott nyolc évig. A kedves személyiségből gyűlölködő és kegyetlenné vált. Hetedik osztályban próbált tesztelni az egyik őt terrorizáló személyen, vitt magával egy csomó gyógyszert és belecsempészni az italába, el is vitte őket, viszont nem tette meg, mivel vissza tudta magát fogni.

A középiskolában már egy domináns, erősebb és megfélemlítő ember lett, akinek még mindig hajlamai vannak a gyilkosságra, szinte mindig elhozza a svájci bicskáját iskolába.

Tudni kell még azt róla, kiskorában nem rémisztette meg például a csirkevágás, és amikor a vágásra került sor, mindig a halott állatot tekintette a legjobb barátjának.

A kérdés: Vajon át lehet e terelni még a jó irányba? Milyen felnőtt ember lenne belőle így? Hogy kezeltesse magát?

Érdekelne a véleményetek.

Bocsánat előre is ha hosszúra sikerült!