25 körüliek, Ti elköltöznétek otthonról úgy hogy egyedülállóak vagytok?

Nekem nem kedv kérdése volt. Nem szerettem volna tesóval egy szobában lakni ennyi idősen és a meló miatt is várost váltottam.

Ha életképtelen vagy és szereted ha kiszolgálnak maradj még.

Én 22 évesen ezt tettem. Nem a kapcsolati státuszomtól függ az igényem az önállósodásra és annak az "igazolására" magam felé, hogy nem vagyok egy életképtelen élősködő. Engem bántott, hogy anyámék annyi munka után még engem kerülgetnek, pedig kőkeményen megdolgoztak azért, hogy a gyerekükből egy tanult, talpraesett felnőtt legyen.

Nem mellesleg, nekik sem kerül kevesebbe a boltban semmi, ők hogyhogy meg tudják oldani és én akkor hogyhogy ne tudnám?

Nem bántam meg, mindenkinek jobb így. 😊

Bár még sokkal fiatalabb vagyok, de igen. Viszont. Én soha semmilyen körülmények között nem szeretnék egyedül élni. Tehát lakótársakat keresnék elsősorban vagy új lakótársként költöznék be valahova. Az önállóságom meglenne, de elkerülném a magányt. Jelenleg amúgy kolis vagyok már harmadik éve. Ez ilyen átmenet szerintem az otthon lakás és az önállósodás között. Úgy érzem elindultam a megfelelő úton.

21/N