Miért érzem magam rosszul, ha amúgy egy racionális döntést hoztam azzal, hogy felmondtam?

hehe, én volt hogy 1 hétig voltam egy cégnél. Mivel nem írják ki az ajtóra hogy milyen a munka náluk, muszáj belemenni láthatatlanul. Én tudom mit akarok, de egyrészt a elején közölni ezt nem célszerű mert megbélyegeznek, másrészt úgy is azt mondják hogy "ezt előre nem lehet tudni".

Én utálom a 9-es pihenőket, utálom az éjjeli vezetést, nem szeretem angliát, nem szeretem a napi többszöri rakodást stb... Az más, hogy 1x-1x előfordul, de amikor hetente jönnek elő akkor ott már ez is várható a továbbiakban.

Aztán van amikor mégis becsúszik valami, pl kell angolba járni de a többi az nincs, akkor lehet mérlegelni hogy ezt még lenyeled-e.

8 éve csinálom, de két kezemen nem tudom megszámolni hány cégnél voltam már... hol pont az előbbi miatt, hol beugrós voltam, hol csak meguntam a banánt és váltottam, vagy épp jött valami izgalmasabb lehetőség és abba vágtam bele. Más meg 20 évig egy helyen melózik, az nekem unalmas, nekem ez az állandó mozgás az életem.

Nincs jó és rossz döntés, különböző emberek vannak, ezt vagy megérti valaki vagy nem. Te is találd meg a saját utad, hiszen az a lényeg ebben a szakmában, és úgy az egész életben, hogy boldog legyél és azt csináld mindig amit szeretsz.

Kicsit régi a kérdés. Én tegnap mondtam el, hosszú évek őrlődése után. Nagy beszélgetésre számítottam, de csak annyit mondtak majd 10 év után hogy oké.

Ez annyira rosszul érintett, mint egy arcon csapás, azóta szó szerint ideges a gyomrom, és fáj.

Tudom agyilag, hogy ez egy jó döntés volt és ezek után hamarabb kellett volna.

De vajon meg fogok nyugodni végre valahára ezek után? Elvileg 45 nap felmondás, és mínusz annyi amit elengednek.

Ez még képlékeny, ma beszélek a fő főnökkel. Emiatt is ideges vagyok.

Miért vagyok ideges, ha tudom, ez egy jó döntés volt és egy csomó gond van ott, és jel, ami miatt is döntöttem így?