Akik itt osszák az eszet, azok mind önálló, felelősségteljes felnőtt életet élnek?

Én pl. igen, 19 évesen elköltöztem egyetemi kollégiumba. Egyetem mellett végig dolgoztam, meg ösztöndíjat kaptam, abból tartottam fenn magam. 32 vagyok most. 19 éves korom óta egy forintot nem kaptam a szüleimtől és csak karácsonykor aludtam náluk egy-két napokat.

Ha az embernek nincs más választása, akkor bizony rájön, hogy el lehet költözni otthonról, akármi is van.

Ki képes lepontozni egy olyan választ ahol leírjuk, hogy talpraesettnek kell csak lenni?

Fáj, hogy te nem vagy az?

Én dettó mint a 2. válaszoló. 19 évesen érettségiztem és viszlát. Kb. a város összes gyárát ahol volt diákmeló és éjszakai műszak, megjártam míg elvégeztem az egyetemet. Most 33 vagyok.

Egyébként nem szoktam osztani az eszet meg mamahotelezni, szerintem magánügy, hogy valaki lakhat-e otthon, mert olyanok a körülmények. Csak sajnos az az igazság, hogy amíg az ember bármilyen szinten függ a szülőtől, addig az életébe is bele fognak szólni, ez ezzel jár. Anno a csoporttársaim irigyeltek amiért nekem nem szólhattak bele az életembe de nyilván azt nem irigyelték, hogy az éjszakai munkámból kell mindent fizetni kolitól a bérleten át a kajáig. Én meg fordítva, néha irigyeltem őket, hogy nem kell ezekért gürizniük tanulás mellett de amikor panaszkodtak, hogy mi mindenbe beleszól a szülő, hát akkor átgondoltam én is. Valami középút lehet a legjobb, csak ahogy látom, az nagyon kevés helyen van meg.

4es, a 19 évesen kollégium és diploma után munka nem egyenlő azzal hogy te itt kifigurazod ezt és dedóskodsz.

Sajnálom hogy nem haladsz az életben :)

Legyünk őszinték: sokan még itt, egy anonim oldalon is szégyellik bevallani, de azért költöznek el otthonról 18 - 19 évesen, mert bántalmazzák őket a szüleik lelkileg vagy sajnos fizikailag is!

Azért egy boldog családban a gyerekek általában nem szoktak elköltözni még szinte gyerekként és ez nagyon szomorú! Egy 18 éves fiatalnak még igenis szüksége lenne aszilei támogatására! Persze, tudom, hogy sok fiatal örül, ha el tud menekülni egy bántalmazó családból...

Most ebbe ne menjünk bele, hogy szüleink, nagyszüleink idejében már 18 évesen tolták ki magukból a gyerekeket és mentek a spekulációk - főleg lányok körében - ha mondjuk 25 évesen még otthon laktak! Az akkor volt! Ma már más világ van!

Több olyan barátom is van, akik jóval 30 felett költöztek el otthonról és boldog családapák! Olyat is ismerek, aki 20 évesen már gyereket vállalt. Azóta eltelt 8 év és természetesen rég nincsenek már együtt a csajjal és ki tudja, hányadik nővel él már együtt azóta...

Az előbb említett "későn érők" viszont stabil, boldog házasságban élnek és felfelé ívelő karrierjük van!

Tehát, lehet a korán elköltöző veri a mellét, hogy ő milyen hamar felnőtt, de azt már nem mondja, hogy 30 éves koráig nyomorog az albérletben és örül, ha a hónap utolsó napjaira marad még egyáltalán pénze...

Míg a később költöző több félretett pénzzel és jóval könnyebben indul el az életben!