Hogy viseled az ünnepek utáni visszarázkódást a szürke hétköznapokba? már megbírkóztál vele, megszoktad, vagy még azért érzed az ünnepek melegét emlékfoszányokként felparázslani a lelkedben?

Végig dolgoztam decemberben, karácsonykor is, és egyáltalán nem bánom. Anyáéknak mindegy, hogy most 25-én megyek, vagy január 4-én, számomra meg szórakoztatóbb az, hogy mások ünnepéhez járulhatok hozzá, mint hogy pontosan 25-én együtt bontsunk ajándékot...

Én eleve a telet nagyon rosszul viselem, nálam már augusztus végén elkezdődik az, hogy el kellene menni (az elmúlt pár évben már a költözés foglalkoztat inkább) olyan helyre, ahol egész évben meleg és világos van, mert kb. semmit nem gyűlölök annyira, mint azt, ha fázom, és nagyon fázós vagyok, és a sötét sem a barátom, mert szeretek a szabadban lenni, de erősen limitálja alehetőségeim, ha sötét, és hideg is van.

Nekem is ilyenkor kezd megsüllyedni az életkedvem, mert tudom, hogy még hosszú hónapok vannak hátra a nyárig, nagyjából április-május környékén lélegzem fel, hogy oké, mindjárt itt a jó idő. És azt vettem észre, hogy ahogy öregszem, egyre rosszabb, iskolásként még vártam legalább a farsangot, egyetemistaként a vizsgaidőszak végét, felnőttként már semmit nem várok, csak legyen végre 30 fok pls.

Úgy 4-5 éve semennyi karácsonyi hangulatom nincsen, még minimális sem sajnos, így azóta nem okoz különösebb gondot visszazökkenni az ünnepek előtti állapotba.

Előtte, viszont, kifejezetten pocsék volt, főleg, mert már akkor is iszonyat gyorsan elrepültek az ünnepek.