Meddig bírnátok, ha minden napotok egyformán és magányosan, unalmasan telne el?

Én 34 éve.

Nem túl felemelő.

Kissé (meglehetősen) monoton, üres és sivár.

Uhh, én azért nem mondom, hogy az egész életem kietlen és sivár volt gyerekkoromtól fogva... De volt pár ilyen évem, 3-4 kb., nem folyamatosan, most is ilyen időszak van. Szerintem nehezen viselem, de sajnos ezzel áldott meg az élet, hogy ki kell bírnom, ha egyszer olyat szeretnék majd, aminek van értelme, és legyen miért felkelnem.

Ha nem lenne célom egy napot sem bírnék tovább, ha tudnám, hogy ilyen maradna örökre. De mivel nem ásom el magam még huszonévesen, látok reményt, meg minden...rossz lenne, de még egy 10 évig birnám, utána meg már lehet meg is szoknám. De úgyis fog történni valami. Pont ezért, mert utálom ezt a helyzetet. Teszek érte, hogy történjen. Akkor is ha félelmetes, vagy nehéz.