Szerintetek a tudás boldogtalabsághoz vezet? Minél inkább tisztában van valaki a világ és az emberek működésével, annál inkább "mérgezett" a lelke?

Önmagában a tudás nem. De hogy minek a tudása... (világ, emberek működése), az már keményebb dió. De még mindig azt mondom, nem maga a tudás vezet boldogtalansághoz, hanem az önuralom hiánya. A mélyebb dolgok ismeretének elviseléséhez (sőt, akár befogadásához) pedig ez kell. Kérdés, ki, mennyire képes az önuralomra, akár olyan mértékben, hogy mostani tudatlanság langyos posványában azt mondaná rá: emberfeletti, isteni.

Egy idézet H. P. Lovecrafttól (Cthulhu hívása):

"A legirgalmasabb dolog a világon, azt hiszem, az, hogy az emberi elme képtelen kapcsolatot teremteni a különálló események között. A tudatlanság nyugalmas szigetén élünk a végtelenség fekete óceánjának közepén, s nem úgy rendeltetett, hogy messzire utazzunk innen. A tudományok - melyek közül mindegyik a maga irányában tör előre - mindeddig nem sokat ártottak nekünk; ám egy napon sor kerül majd a szerteágazó tudás mozaikköveinek összeillesztésére, s ez a valóságnak oly rémületes távlatait fogja megnyitni, hogy vagy eszünket vesztjük e kinyilatkoztatástól, vagy a halálos világosság elől egy új sötét kor békéjébe és biztonságába menekülünk."

Szerintem nem.

Ha boldogság alatt valami félig beszívott, birkaszerű állapotot értünk, akkor talán igen, ehhez kedvezőbb a tudatlanság... amúgy viszont nem. Minél többet tudok meg a dolgok működéséről, annál kevesebb kudarc ér. Minél jobban ismerem a világ működését, annál könnyebben találom meg benne a saját helyemet. Minél több ismeretre teszek szert, annál jobban bízok magamban.

"Boldogok a lelki szegények."

És ez valamilyen szinten igaz is. Nézd meg azokat, akiknek nem jött be az élet, mert nem tanultak, dolgozni sem akarnak. Vidáman gyűlölködnek, a cigányokra, imf-re, zsidókra, kommunistákra, ufókra, chemtrail-re fognak mindent.

Ez nagy megnyugvás, mert sose fogják fel, hogy maguk is okozói a saját problémáiknak, így aztán jóval boldogabbak a maguk kis posványában.

Míg ha nyitott szemmel jársz a világban, próbálsz a realitások talaján járni, akkor valószínűleg észreveszed, hogy hoppá, ezt most te szúrtad el. Nyilván ettől boldog nem leszel, de van esélyed rá, hogy tanulj, így legközelebb jobban menjen. Ennélfogva valószínűleg hosszútávon kiegyensúlyozottabb és boldogabb is leszel. :)

Attól, hogy tudsz a világ dolgairól, éhezésről, háborúkról, stb., és a magad korlátozott eszközeivel teszel ellene (adakozás, szavazás, stb.), az nem jelent boldogtalanságot.