Hogyan tegyem túl magam lelkileg az ügyön? Mit gondoltok?

2010 nyarán történt, hogy a családommal Budapesten kirándultam, és éppen egy villamoson utaztunk (napközben), amikor egy 60 év körüli, magas, vékony, ősz, borostás férfi csak úgy nekiállt kötekedni. Először a szüleimre kiabált ronda és agresszív szavakat/mondatokat. Eleinte úgy tettünk, mintha észre sem vennénk, de nem hagyta abba, még az is zavarta, hogy később egy pillanatra ránéztünk. Amikor odament édesanyámhoz és piszkálni kezdte, nagyon elegem lett belőle és rászóltam a férfira.

Ezután odajött hozzám, leült mellém. Gyűlölettel teli hangon fenyegetőzött és az öklét rázta, a felkaromba is ütött egyet. (Jól megfigyeltem az arcát: nagy orra és kék szemei voltak, kopaszodott, és ahol volt haja, az borosta hosszúságú/jellegű volt, mint azt említettem is nemrég.) Amikor leszálltunk volna, nem engedett el. Ekkor apám beavatkozása segített csak.

Nem volt részeg, hanem inkább idegbeteg.

Nagyon rosszul éreztem magam és azóta is néha eszembe jut az a nap, nyomot hagyott a lelkemen.

Ebben a pillanatban is olyan dühöt és gyűlöletet érzek iránta, hogy már szinte a szívroham kerülget.