fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Milyen volt amikor teljesen...

Milyen volt amikor teljesen elveszettnek éreztétek magatokat, és hogyan lábaltatok ki belőle?

Figyelt kérdés
21 éves egyetemista vagyok, gépészmérnöknek tanulok, egy tárggyal sem csúszok, haladok ahogy kell. Mégis úgy érzem, hogy ennél bizonytalanabb még nem voltam életemben, nem tudom hogy MSc képzésre maradjak-e ott, ahol most tanulok, egyáltalán mit válasszak. Munkám se volt még, egyetem mellett nem lett volna időm, és nem is volt rá égetően szükség. Úgy érzem, hogy semmit sem tudok a tapasztalatlanságom miatt, azt se tudom hogy itthon maradjak, vagy majd külföldre menjek, abszolút semmi tervem sincs, nagyon bizonytalan vagyok. Várok minden véleményt, vagy saját történetet az önálló életetek elkezdéséről.
2016. ápr. 29. 22:12
 1/5 anonim ***** válasza:

Szerintem vannak ilyen mélypontok az ember életében.. ilyenkor nekem segít a céltalan csavargás a város utcáin... csak megyek, megyek és egyszer csak elmúlik.

(fejezd be a gépészmérnökit- azzal csak nyersz. és utána még találhatsz olyat, ami lelkesít. De ezzel tudsz munkát találni majd, és az jó)(N)

Ilyenkor nem célszerű döntést hozni, mert az többnyire rossz lesz. Fel a fejjel! Nézd, ez a szonett arról szól, mindenkinek vannak mélypontjai, mert élni nehéz:


Shakespeare

LXVI. Szonett


Fáradt vagyok, ringass el, ó, halál:

Az Érdem itt koldusnak született

És hitvány Semmiségre pompa vár

És árulás sújt minden szent hitet


És Becsületet rút gyanú aláz

És szűz Erényt a gaz tiporni kész

És Tökéletest korcs utód gyaláz

És Érc-erőt ront béna vezetés


És Észre láncot doktor Balga vet

És Hatalom előtt néma a Szó

És Egyszerű kap Együgyű nevet

És Rossz-kapitány rabja lett a Jó.


Fáradt vagyok; jobb volna sírba mennem:

Meghalnék, csak ne hagynám el szerelmem!


Szabó Lőrinc

2016. ápr. 29. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim válasza:
100%
Elmesélem a történetem!(bár nem teljesen ide tartozik) 23 éves srác vagyok anyám elhagyott fél éves koromban a nagymamám és apum nevelt fel.Mamám szélütést kapott és lebénult, bátyáim és én ápoltuk pelenkáztuk stb.. 18 évesen édesapám is meghalt ekkor volt 49 éves ... mai napig magamat tartom el,és e gondok közt szakmát végeztem leérettségiztem és most jelentkeztem főiskolára.Ezekben a nehéz időkben rájöttem arra mi az ami fontos.Csak az már a múlté sajnos. Lehet valakinek nehezebb.. Kitartást neked !!!!! :)
2016. ápr. 29. 22:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
megkérdeztem egy járókelőt hogyan jutok vissza a múzeumhoz aztán visszataláltam.
2016. ápr. 29. 22:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim válasza:

Sehogy.

Én folyamatosan ezt érzem.

2016. ápr. 29. 23:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindenkinek a választ, nagyon jól esett hogy írtatok, a harmadikon jót mosolyogtam:D A gépészmérnökit biztosan befejezem, már csak ez a félév van, meg a következő. A második válaszra annyit írnék hogy igen tiszteletreméltó a kitartása és sok sikert kívánok neki. Hát igen, akkor lehet megtudni hogy milyen erősek vagyunk, amikor szükség van rá. Még egyszer köszönöm a válaszokat, jöhetnek még!:D
2016. ápr. 29. 23:26

Kapcsolódó kérdések:

Emberek főkategória kérdései »
Emberek - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!