Félek, hogy soha nem lesz párom? 15/L

Lehet, hogy korai még ilyenek miatt aggódnom, de nem tudom kiverni a fejemből ezt a gondolalatot.

Félek, hogy sosem lesz egy fiú sem akinek kellenék, illetve akit Én szeretnék. Azt nem tudom, hogy fogok reagálni ha egyszer talán szerelmes leszek, de eddig úgy vélem, ehet csak azért mert álmodozok illetve szerintem minden lány álmaiban ez benne van, hogy helyes legyen... Tudom, hogy nagyon felszínes dolog, nem is ilyen szoktam lenni, illetve vagyok az emberekkel, de ha belegondolok, hogy "Az Én párom", akkor rögtön valami helyes jut eszembe. A másik, ami miatt szerintem nem lesz párom, hogy eddig életem során egy létező élő vagy halott emberre nem tudtam azt mondani, hogy tegyük fel, hogy korosztályomhoz tartozó és járnék vele, szóval mintha nem érdekelnének az emberek! Pedig kevés valóságos álmaim egyike, hogy legyen egy párom akivel életem végégi lehetek.

Meg attól is félek, hogy egyik fiú sem fogadna el olyannak amilyen vagyok.

Apám még régebben, 2-3 éve mondta, hogy velem senki nem járna, mert minek ha olyan vagyok (szóval ki járna egy hülyével...). Amúgy nem vagyok hülye, csak apámnál vagyok hülyébb olykor a szokásosnál mert néha egyikünknek elgurul a gyógyszere, és sokszor nem tudok mit reagálni, ezért "lefagyok".

Szerintetek egyszer lesz valakim? Csak mert már egy ideje komolyan gondolkozok azon, hogy megígértetem magammal, hogy soha az életben nem lesz párom, az Ő érdekében mert jobban járna bárki mással. :/