Soproni itthon dolgozók, ti hogyan boldogultok ilyen albérlet, ingatlanárak mellett?

Most nem a magasan képzettekre, vagy azokra gondolok akiknek bejött az élet, és itt is megkeresik a 300 nettókat. Hanem az átlagos keresetűekre, akik teljes munkaidőben 100-130 ezret visznek haza. Nektek hogyan sikerült szülőktől független életet kezdeni, vagy akár gyermekeket vállalni? Én is ebben a helyzetben vagyok, 25 évesen itthon lakok még, párom is a szüleivel él. Annyira aránytalanul magasak az albérlet árak a fizetésünkhöz képest, hogyha összeköltöznénk már csak étkezésre, és közlekedésre maradna. Így gyűjtögetünk hitel önerőre, bár az sem túl szívderítő tudat hogy 28-31 éves korunkra egy minigarzont sikerül megvennünk, ahová nyilván gyereket vállalni nem lehet.