Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Más is van aki elveszettnek...

Más is van aki elveszettnek érzi magát (többi lent)?

Figyelt kérdés

21 éves leszek januárban és úgy érzem nem tudom mihez kezdjek majd magammal a későbbiekben

nem tudom mit fogok csinálni egyetem után, mit fogok továbbtanulni, mit fogok dolgozni

nincsen értékesíthető tudásom még, egyetemen a tananyag nem olyan érdekes mint anno gondoltam róla, emiatt felemásan teljesítek néha úgy érzem időpocsékolás csak

közben pedig van bennem egy kis bűntudat is

édesanyámmal nagyon jó a kapcsolatom, ő a legfontosabb ember számomra, születésem óta mindig mindent meg tudtam beszélni vele, mindig támogatott és segített, ha valami lelki bajom volt vagy hogyha az iskolát kellett fizetni, de edzést is, különtanárt, gitárórákat

sosem volt velem szigorú, de ugyanakkor nem is kényeztetett el, gyerekkoromban nem kaptam meg mindent amit akartam, ha rossz jegyet kaptam az iskolában nem szidott le, de nem rámutatott hogy a tanulásnál valamit rosszul csináltam

szóval röviden szerintem a tőle telhető legjobb módon nevelt és néha úgy érzem nem fogom tudni neki majd ezt egy nap visszaadni

persze ha öreg lesz látogatni és gondozni fogom, de valamiért ezeket kevésnek érzem azok után hogy ő 20+ évig nevelt és támogatott engem



2016. nov. 15. 01:18
1 2
 1/11 A kérdező kommentje:
*de rámutatott
2016. nov. 15. 01:21
 2/11 anonim ***** válasza:
2016. nov. 15. 01:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
22 éves vagyok és csak mostanában kezd kialakulni, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel de messze van még attól, hogy tudjam. Nem meglepő vagy ritka a mai világban ha ilyen fiatalon nem tudja még valaki.
2016. nov. 15. 02:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:

Én nem.

[link]

2016. nov. 15. 04:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
Mintha magamról olvasnék
2016. nov. 15. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:

Én 23 vagyok, diplomás és dolgozom.

Mégis ugyanezt érzem, kivéve az anyukás részt.

Engem borzalmasan neveltek, én azon dolgozom, hogy ne utáljam őket.

2016. nov. 15. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

sajnálom :(

nekem a szüleimmel nagyon jó a viszonyom, bár megjegyzem édesapámnak az ő szüleivel rossz volt, mondta is ezért törekedett arra hogy a gyerekeivel a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki

2016. nov. 15. 14:44
 8/11 anonim ***** válasza:
89%

Azt csinálod mint más, szerelem,feleség,gyerek és persze sírig gürcölés a megélhetésért, amelyben a szerelmemre már idő sem jut, elhidegülés,vállás,magány,jobb esetben öregek otthona, rosszabb esetben az utca, betegségek és majd a megváltó halál.

Ennyi.

2016. nov. 20. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:
Hát én nem látom ilyen negatívan az életet
2016. nov. 22. 00:21
 10/11 anonim válasza:

Én is most lettem 21 december végén és teljesen ugyanez a helyzet velem is szóról szóra. Hát ekkora egybeesést :D Ezzel sajnos/nem sajnos nem vagy egyedül barátom.


Nekem is egy nagyon odaadó és törődő anyukám van, amit szerintem soha nem tudok neki meghálálni. Én is azt gondolom, hogy azokat a befektetett energiákat sehogy nem tudom/tudnám majd neki visszatéríteni. Szerintem csak egyszerűen éreztetni tudom majd vele, hogy mennyit jelentett nekem ő az életem folyamán és jelent a mai napig is, mert ha ő nem lenne akkor én se lennék most pl. egyetemen.


Én 2 és fél évvel ezelőtt érettségi után nappalosan egyetem és estin okj-t kezdtem, amik kb témában egybevágtak. Azóta a 2 éves okj-t befejeztem, de azt kell hogy mondjam, kb semmit nem ér, amit nagyon sajnálok. Be kellett látnom az egyetemen se azt tanulom, ami értékelhető lenne a munkavilágában. Aggaszt a sorsom és most azon vagyok, hogy valahova bekerülhessek, mert ez így egyszerűen tarthatatlan állapot. Muszáj gyakorlatot szereznem, hogy elindulhassak egy olyan pályán, ahol fejleszteni tudnám magam a szakmámban. Nyilván érdekel a téma, amiben tanulok, de itt látom h sok idő pocsékló dolog is van. Sok haszontalan dolog, amik csak szívják az energiám rendesen. Mindig az anyag, ami leadásra kerül akkora rizsa, hogy én is mindig beleunok és elvesztem a érdeklődésemet akaratom ellenére is. Mostanában a tanulhatnékom is eltűnt már, ami elég nagy baj főképp vizsgaidőszak kellős közepén. Egyszerűen már annyi csalódás ért ezen a területen, hogy már kezdek bele unni. Emiatt nekem is hatalmas bűntudatom van az anyám felé hiszen ő miatta vagyok most itt ahol, de egyszerűen annyira nagy bennem a csalódottság a tanulás (a tárgyak) terén/iránt, hogy teljesen át van vele a lelkem itatva.

2017. jan. 11. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!