Más is elveszettnek érezte magát az első hetekben?

Szia, én is ki voltam az első 6 hétben pedig nekem segített az egész család...illetve anyukám piszkált, hogy miért nincs tejem...nálunk is tápszeres lett a babó!

Tudom közhely de kitartás le a kalappal előtted ha mindent egyedül csinálsz! Majd meglátod hétről hétre könnyebb lesz! Igaz nekem is ezt mondta mindenki nem is hittem el...de aztán csak könnyebb lett!

Egy ilyen kicsi baba nagyon le tudja harcolni az embert:) majd később már meg fogod tudni külömböztetni miért sír! Addig én úgy próbáltam meg kitalálni mi baja lehet, hogy próbálgattam az ötleteimet: adtam neki enni..még mindig sír akkor tisztába tettem..még mindig sír akkor ringattam kicsit...stb..és kezdtem elölről amíg el nem aludt:)

3,5 hós fiúcska anyukája

Szia!

Számomra hihetetlen,hogy valakit azért kell szekálni,mert nincs teje... Pont elég ez annak az embernek,akinek ezt gondolom meg/átkell élnie...

Szerintem,akinek bármelyik ismerőse,rokona ezzel szekálja,az mondja meg neki,hogy lehet,hogy pont az ilyen jóakaróktól,mint ő...lehet,hogy pont miatta nincs teje,mert szétidegesíti magát...

Nee izgulj! Biztosan jól csinálod,amit csinálsz a babáddal kapcsolatban,csak gondolom,hogy egyedül vagy vele,így nagyon nehéz lehet... Hogy jobb lesz-e? 1000 millió százalék!! :) Nehogy azt hidd,hogy mindenki egyből tudja,hogy mikor miért sír a babája... Én sem tudtam,csak kb.3-4 hetes korára,ha jól emlékszem... Nálunk,mikor éhes volt,volt egy különleges sírása...Ilyenkor úgy sírt,hogy ezeket a hangokat lehetett hallani,hogy gúúúú-gíííííí....Majd mikor nagyobb lett,akkor ezt folyamatosan mondta felváltogatva,hogy gú-gú-gí-gí-gú-gú-gí....Olyan aranyos volt,hogy ahogy ő keservesen sírva mondta ezt,hogy én már csak nevetni tudtam rajta,hogy milyen édes...:) Még most sem mindíg tudom pontosan,hogy mikor mi a baja,de persze nagyjából igen.. Nekem 3 hónapos a kicsim,és már azért tudom,hogy mikor fáradt,mikor éhes,mikor unatkozik..,meg ilyenek... Mikor már neked is nagyobb lesz a babád,és összeszoktok,akkor már te is mindent ugyan olyan jól fogod tudni,mint bárki más.! :) Vagy,ha már elfog kezdeni mosolyogni,akkor meg még könnyebb dolgod lesz.:) Nálunk kb. 2 hónapos volt a kicsi,mikor felismert minket,és mosollyal köszöntött bennünket. Isteni érzés...

Amúgy próbáltál már esetleg valami tejserkentő teát inni?

Hátha segítene...Egy próbát megérne...

Amúgy merre laksz?

Nincs babás ismerősöd? Hátha vele megoszthatnád a félelmeidet..,

Üdv.,egy 3 hónapos csodaszép babuci anyuja :)

Próbálj meg nem is foglalkozni azzal, hgoy piszkálnak a tej miatt. Épp elég neked, hogy nincs! Nem is értem az embereket, nekem hármasikreim vannak, és csak 1,5-2 hónapos korukig tudtam nekik anyatejet adni (ezt is kiegészítve tápszerrel) és most 4 hónaposak, de ha megkérdezik az emberek és mondom mi van, úgy néznek rám, mint az ufora. Hát én meg örülök, hogy egyáltalán eddig sikerült!

Tényleg igazuk van az előttem szólóknak, hogy egyre jobb és jobb lesz. Főleg, amikor már reagálnak rád! Az első mosoly! Én ezt vártam a legjobban, addig inkább olyan érzésem volt, hogy csak egy robotmunka az egész, mert szinte alig volt reakciójuk, de azóta minden mosolytól elolvadok! Remélhetőleg a párod is minél hamarabb hazaér hozzátok!

Ja és az éjszaka-nappal felcserélését úgy tudod talán helyrehozni, hogy nappal nem hagyod annyit aludni (persze biztos sírni fog, amiért felébreszted, de muszáj valahogy)