Miért ilyen eszméletlenül szerencsés néhány ember?

"valaki mondjuk a Barcelonába focizik ott több szerepe van annak hogy jókor játszott jó helyen"

A mögötte lévő munkát is figyeled?

Egy megye bajnokságon le tudnál futni 90 percet? Na ezt szorozd meg 30-al és megkapod, hogy meccsenként mennyit futnak. A napi edzésről és a megtartóztatásról (nem szabad ám nekik cukrokat meg csokit, kólát inni..) nem is beszélve.

"rossz vèdők jàtszanànak a csapatban,csak szerintem vannak jobbak is."

Itt az idő! Legyél a Barcelona edzője és keress te tehetséges játékosokat.

"vannak olyan emberek akik úgy lettek sikeresek egy adott területen hogy szinte semmilyen erőfeszítést nem kellett tenniük èrte."

Vagy csak nem látod a befektetett munkát.

"nem igazán állítja őket trauma elè az èlet."

Nem tudom te hogy vagy vele, de én inkább örülök más boldogságának és gondtalan életének. Trauma elé meg mindenki áll: szülők öregszenek, megbetegszenek, eltávoznak, a gyerek elesek, betörik a feje, eltörik a keze, megverik éjszaka stb. Ezek a dolgok hozzátartoznak az élethez.

Nem ismered a másik életét igazán. Láthatod a külsőségeket, de nem tudod, hogy mit érez belül.

Pont tegnap olvastam egy könyvben, hogy akire azt mondták, hogy mennyire szerencsés, azt válaszolta, hogy ennek a szerencsének nagyon nagy ára volt. Csak persze ezt mások nem tudják, látják.

Aranyos, mennyire fogalmad sincs az életről. A világ bizony igazságtalan, ez igaz, de ezt lehet ám motiváló tényezőként is felfogni, rajtad múlik.

Én durván mélyről indultam, de rengeteget dolgoztam a sikeremért és most olyan életem van, amiről régen álmodozni sem mertem. Te is képes vagy rá, ha elég elszánt vagy. Olyan, hogy sors nem létezik, az életedet döntések és annak következményei sorozata irányítja - még akkor is, ha könnyebb lenne a sorsra fogni és hárítani magadról a felelősséget.

Hogy lepontoz mindenkit :))))

Ebből is látszik, hogy igazunk van, ő pedig szegényke. Az ilyen emberek nem jutnak soha egyről a kettőre, mert mindig másokkal foglalkoznak.

Hú, tininyavalygás... azt hittem, hogy már valami komolyabb dologról van szó. Majd felnősz, és hátha benő a fejed lágya.

"Volt a csapatban több olyan játékos is akik fele annyi munkát nem raktak bele mint én,de ők mégis több játékelehetőséget kaptak mint én"

Ezt te gondolod így, lehet, hogy sokkal többet dolgoztak érte mint te.

És ennek a történetnek mi köze a szerencséhez????

Tudod, hogy hányan fociznak óvodás koruktól csapatban? Tudod, hány kisgyerek készül profi focistának? Nyilván nem lehet mindenki az.

És nem a 13 éves első szerelmed lett életed párja örökre???? Komolyan??? Az lenne a fura, ha még együtt lennétek :)

Ez nem szerencse vagy szerencsétlenség. Ilyenek (sőt még ennél sokkal rosszabbak is) mindenkivel történnek. Ez az élet része. Csak nem kell minden változást tragédiaként vagy problémaként kezelni.