Ti kb mikor realizáltátok magatokon hogy már nem vagytok fiatalok?

Pár éve, 33 éves korom körül úgy éreztem, hogy már nem vagyok fiatal. Aztán nagyjából egy évig gondolkodtam ezen és arra jutottam, hogy valószínűleg tévedtem. Vagy ha nem is tévedtem, de legalábbis túlreagáltam ezt a dolgot. Most 35 évesen úgy gondolom nem vagyok már tini de nem is vagyok még idős. Ezért arról határoztam, hogy az elkövetkezendő két évben még tanulok, majd az azt követő három évben mégis inkább véghezviszem azt amire mindig is vágytam. Azt, hogy egy nagyobb rockzenekarban gitáros legyek. Ez jó, mert már rég óta gitározok és a két év alatt csak tökéletesíteni kell majd a tudásomat, aztán három évig szeretném szétbulizni a fejemet teljesen és olyan laza erkölcsöket tanúsítani amilyeneket csak lehet. Ha letelte a három év, kitomboltam magam, sok szép és csúnya lánynak segítettem abban, hogy megszabaduljon a szüzességétől: utána már nem nagyon fog érdekelni semmi sem. Azzal is tökéletesen kiegyezek, ha 40 évesen sírba szállok alá. Vagy lesz ami lesz, tovább zenélek mint kocsmai blues zenész ameddig ki nem purcanok.

Hogy lehet itt bárkit is lepontozni, ha nem tudod bebizonyítani az igazságtartalmát? Mert, ha valaki Szent Istvánról kérdezne és hülyeséget ír, akkor megérteném, de ha saját magadról írsz, amelynek az igazságtartalmát nem fogod tudni kideríteni, akkor nem értem, hogy mi alapján pontozol le. Vagy csak itt a nyári szünet és nincs iskola, és ezzel szórakozol, nem értem.