Létezik, hogy megbüntet a Sors/Élet?

Kicsiként (4-8 éves) apukám mindig olyanokat mondott, hogy nagyon szomorú életem lesz, ha felnövök, mert rossznak születtem.

Meg hogy majd elhasznàlt k.va leszek, rongyosan fogok jàrni, hajléktalan leszek, ő meg majd kitagad, mert ő megmondta.

Az egész abból indult ki, hogy màr piciként szerettem én kiválasztani a ruhàim, mit veszek fel oviba, kiengedve akartam a hajam fonàs helyett...a vége az lett, hogy levàgtàk rövidre (derékig ért), mert hogy hiú ez a gyerek.

Felnőttkènt nem vagyok valami nagyvàrosi nő, kevès ruhám van, nem festem a hajam (annyi, hogy hosszú megint), mégis mindig sokszor megkapok ilyeneket. Társaságban csendes vagyok inkàbb.

Mégis sok rossz ér mostanàban. Tavaly valaki, akiről azt hittem, baràtok vagyunk, megerőszakolt, utàna hónapokig voltam depressziós, teràpiàra jàrtam.

Most vizsgàlatokra jàrok bőrràk gyanújàval (pedig sose napoztam, sose szoliztam, csak szőke, érzékeny fehér bőrű típus vagyok).

Az orvosok megnyugtattak, hogy kicsi az esèlye a bajnak, de az eredmények még nincsenek meg.

Most a történtek utàn mégis úgy érzem, mi van, ha jogosan törtènik mindez? Mi van, ha apunak igaza van, és pici korom óta rosszul csinálok mindent?

Most nyaralunk, a páromnak felvetettem, szeretnék venni magamnak pàr aprósàgot (kozmetikum, ruha), erre megjegyezte, làtja, nem ijesztettek mèg eléggé ràm az orvosok, nem lesz nekem màr szükségem ezekre...

Utàna bevallotta, hogy csak viccelt, néha morbid tud lenni.