A magyaroknak mi a bajuk?

Amikor pályaválasztás előtt álltam anyámék összevesztek mert apám gimnáziumba akart járatni anyám meg szakközépbe.

Természetesen engem a kutya nem kérdezett meg arról mit akarok pedig a tanulmányi eredményemen 8.-ban már jól látszódott hogy nem valami fényes.

Szóval közgazdasági szakközépbe kellett mennem pedig a könyvelés-számvitel téma nem is állhatott volna távolabb tőlem.

Ennek megfelelően bukdácsoltam végig az egészet és végül nem sikerült elvégezni.

Azt még hozzáteszem hogy napi 3 és fél órát utaztam suliba, emiatt nagyon korán kellett kelnem és olyan fáradt voltam órákon hogy amikor diktáltak sokszor alig láttam mit írok.

Esélyem nem volt elvégezni ezt a marhaságot amit az értelmiségi gyökér szüleim kitaláltak.

Itt magyarországon valamiért a legtöbben úgy gondolják hogy szükségük van magas iskolai végzettségre hogy olyan állást kapjanak amilyet szeretnének.

Pedig ez még mindig azt jelenti hogy egy munkahelyen dolgozol ahol a feltételek és más emberek szablyák meg az életed.

Amíg én a szakmámmal lehetek vállalkozó, felvehetek magam mellé vagy magam helyett embereket.

Hát az biztos, hogy minél többet tanulsz, annál több lehetőséged van.

És az is igaz, hogy itt, Magyarországon még így se adnak munkát.

Az a BAJUK :), hogy azt gondolják, a gyerekkor az az idő, ami arra való, hogy az agyat fejlessze az ember, mert később, egy felnőtt agya már nem képes fejlődni. Ami persze nem igaz, de itt ez a meggyőződés van.

És azt gondolják, egy életre elvágod magad ez elől, ha most nem az agyadat fejleszted. Ha viszont most még 10 évig tanulsz, akkor egész életedben bármikor meg fogsz tudni tanulni bármit, amihez csak kedved van.