Titeket mi vigasztal akkor, amikor eszetekbe jut, hogy emberek milliókkal, milliárdokkal több pénzzel rendelkeznek úgy, hogy tizedannyit sem tanultak, dolgoztak egész életükben?

Nem igazán érdekel.

Persze, pénzzel több leehtőségük van, de sose tudott elszomorítani ez a tény.

Leginkább semmi.

Mondjuk igazából nem attól vagyok szomorú, hogy másnak több a pénze, hanem attól, hogy húzom az igát napi 10 órában és egy mókuskerék az egész.

Az élet apró dolgai vigasztalnak, és a szabadidőm amit igyekszem úgy kihasználni, hogy természetben, magányban lehessek egyedül.

Abszolút nem érdekel. Megvan majdnem mindenem amit szeretnék. Amim pedig nincs az célt tűz ki, hogy addig se unatkozzak.

Hurr durr, ezt mondja minden szegény

Nem vagyok szegény, nem nélkülözök, járok mindenfele, szórakozok stb, de nem nagyon érdekel a pénz. Túlléptem a halandók hóbortjain

Egyrészt: ezen el szoktam gondolkodni, ha tudok, akkor utánajárok/érdeklődöm. Ha látom, hogy valamit tett azért érte (fizikai munka, szellem-internetes tevékenység, jól-időben kereskedik, stb.), akkor elfogadom, bár nem örülök neki, hogy pl.: az adót nem-, vagy nem úgy fizette közben, ahogy kellett volna. Azonban (egyben másrészt):

ha tudni lehet, hogy full tarhálásból, lejmolásból szerezte, akkor azt megvetem.