Az élet hiábavalóság?

Amíg élvezed, tudod azt csinálni, amit szeretsz, megfelelően állítod fe a prioritásokat, és nem kívánod a halál kóchengeres f@$zára az egészet, addig van értelme. Onnantól, hogy beleestél abba a körforgásba, hogy azért élsz, hogy dolgozhass azért, hogy élhess, de nem találod benne az örömöt, csak hajtod a verklit mint a barom, na onnantól mehet a levesbe az egész, mert ott már értelme nincs. Csak egy sarkított, a végletekig leegyszerűsített gondolatmenet:

Vágysz egy nagy, fullextrás 4K Tv-re, hajtasz, megveszed, rájössz, hogy "hát megy ez b@$zdmeg", hajtasz tovább, hogy tudj venni egy jó autót. A hőn áhított 4K Tv meg szinte be sincs kapcsolva, mert hajtod magad, hullaként esel haza. De ugye "megy ez b@$zdmeg", megvan a verda is. Hajtsunk tovább, legyen nagy ház. Ez is megvan. Ezt minet fenn kell tartani, tehát nem ülhetsz a seggeden, hajtod tovább, mert "megy ez b@$zdmeg". Mindened megvan, de a drága autód már fejből tudja az utat a házad meg az iroda között, de te meg azon veszed észre magad, hogy a nagy házad 80%-a még "nullkilómégeres", mert te csak aludni meg enni jártál haza, hogy mindezt biztosítsd magadnak. És még lehetne estig ragozni, de minek, ilyenkor már értelmetlen az egész. Addig van értelme, amíg úgy "cuzammen" élvezed azt az életet, ami jutott, amit áldozatok és szenvedés nélkül tudsz folytatni.

Lényegében igen az. Születsz és meghalsz. Ezalatt az idő alatt kellene élvezned magát az életet.Család, Barátok párkapcsolat, szórakozás stb...

Nekem mind elbukott. Család? Hagyuk, Barátok? hmm van kés a hátamban nem kevés. Párkapcsolat? Nem ragoznám, jó lett volna ha viszont szeretnek, nem csak kihasználnak és úgy érzi bármit megtehet. Szórakozás? kedv nem sok. Van akinek nem hiábavaló, sokaknak az.

Élvezd az életed :)