Elegtetelnek jo e az, hogy azoknak, akik azelott leneztek, most "elerhetetlen" vagyok?

Regi munkatarsak, osztalytarsak.. megnehezitettek a gyerekkorom, fiatalkorom, depressziossa valtam es zarkozotta, ami miatt meg rosszabb lett a helyzet. Leneztek, mert szegenyebb voltam, nem volt kozos tema nagyon, mert soha nem jartam sehova, de ez meg a kisebb baj. Zaklattak nem jo emberek, de olyan is volt, aki irigy volt, mert minden hatranyom melle kiemelkedo tehetseget is kaptam az elettol..ami most kibontakozik. Nem vagyok egy bosszuallo, szeretem a beket, de minden egyes nagyobb shopping es minden utazasom utan ugy erzem elegtetelt vettem a bantasokert, a munkam meg van becsulve es fizetve, megengedhetem magamnak amit ezelott soha, jo emberekkel vagyok korulveve.. Nem akarok senkit sem bantani szandekosan, de akaratlanul is valamifele furcsan jo erzes tolt el ha valakivel osszefutok ezek az emberek kozul, aki lathatja, es hallhatja, hogy mar nem vaggyok az a kis nulla, aminek tartott engem.