Mit tegyek ebben a helyzetben? Hogy oldjam meg, ha nem lehet beszélni vele?

Anyukámmal az utóbbi fél évben folyamatosan veszekszünk. Vannak jobb pillanatok, amikor jól megvagyunk és megértjük egymást, meg úgy általánosságban jó a viszonyunk.

Mostanában bármit csinálok, sose jó semmi. Mindig félek, hogy leordítja a fejemet valamiért, és van, hogy olyanért veszünk össze, aminek semmi értelme. Ő A-t mond, én B-t, és ha én megértem, hogy ő miről beszél, addigra már összevesztünk, és meg sem akarja hallgatni, hogy én hogy értem az adott dolgot.

Ráadásul hozzámvágta, hogy vegyek vissza magamból, mert mások nem fogják elviselni azt, ahogyan viselkedek. (Igazából sokszor az van, hogy nem érti, hogy én mit mondok, és előbb ordít, utána meg amikor kiordította magát és megnyugodott, megy minden tovább.)

Mit kezdjek ezzel a helyzettel? Nyilván az éremnek két oldala van, biztos én is rosszul csinálok valamit, engem inkább az zavar, hogy semmiségből hatalmas vita kerekedik. Fogjam be, hagyjam rá és kérjek mindenért bocsánatot?

20 éves vagyok, egyetemista