Most csak egyszerűen ki szeretném írni magamból a fájdalmam. Valami pozitív tanáccsal el tudtok látni? Voltatok ilyen helyzetbe?

Pontosan tudom mit élsz át. Amikor én kimentem külföldre, azt hittem, hogy aki akar az talál munkát, és dolgozni fog. Én nagyon akartam, mégsem kaptam munkát. Volt, hogy a munkafejvadász behívott interjúra, elmentem, vártam órákig, hogy behívjanak, de semmi. Amikor kijött a pasas, közölte, hogy bocsi de kár volt idejönnöd.. Akkor olyan szinten elvoltam keseredve, hogy sírtam. Én nagyon sokáig nem kaptam munkát, már haza akartam menni, de a párom miatt maradtam. Nagyon sok helyről elutasítottak, mondván keveset beszélek angolul..De végül lett munkám.. Ma már jól keresek, pedig a vicc az , hogy hiába élek kint 6 éve egyszerűen képtelen vagyok angolul megtanulni beszélni..értem őket, 1 szavas válaszok vannak, de ennyi.. (pedig számtalan tanfolyamon vettem már részt..) szóval tudom mit érzel, és csak annyit tudok mondani, hogy kitartás. Lesz majd jobb is..