Van egy szép, ritkább sportautóm. Az emberek irigykedve néznek suttyomban, mintha cikinek éreznék jobban lecsekkolni. Én ha látok egy szép autót megnézem és örülök neki hogy lehetőségem van megnèzni. Érdemes beállni a szürke egerek sorába? 23/F

A másik hogy eddzek, és mikor megyek strandra akkor elég feltűnő hogy én foglalkozom magammal és nem eszek sok szemét kaját. Úgy vettem észre hogy ugyanez a szituáció az emberek suttyomban irigykedve megnéznek. Nem azt mondom hogy jöjjenek gratulàlni meg ilyen abszurd dolgok de a lányok is mosolyoghatnának vagy valami ehelyett csak komor tekintettel suttyomban megnéznek.

Nekem sem hullott az ölembe a sportautó, a jobb testalkat és nem vagyok felvágós sem. Senkit nem nézek le, senkit nem bántok, senkinek nem szólnèk be. Szomorú látni hogy az emberek 95%a milyen életunt, és egymást sajnos csak húzzák le ezzel.

Egy plázában volt egy zongora és elkezdtem játszani. Egészen jól játszok de senki szinte rám se hederített, nem álltak le hallgatni egy-egy ritka kivétellel. Korábban egy srácot láttam aki énekelt és gitározott, egyből leültem hogy hallgassam mert szerintem nagyon tehetséges volt és a tömeg szintén rá se hederített. Nem vagyok az aki könnyen letojja az embereket/tömeget de azt érzem hogy csak így lehet mentálisan normális állapotban maradni. Kicsit önzőbbnek kell lenni.

Nem negatívkodni szeretnék, nem szeretek panaszkodni és tudom hogy senkinek nem egyszerű de ha lehetne valahogy jobbá tenném az emberek hozzáállását.