24 évesen dög unalmasan telt el az életem nincs mire vissza emlékeznem. Más is van így ezzel?

Előfordul, hogy így gondolom. Aztán kicsivel később elkezdenek apróságok eszembe jutni, amitől mégsem voltam olyan dögunalmas. Más annak látná az életem, engem egy kicsit azért felemelnek ezek az apróságok.

29

Jó de a gyerekkorod azért csak izgalmas volt nem? 7 éves koráig kb mindenki mennyországban él, akármekkora tirpákok is voltak a szülei. (nem tudom h mit jelent a tirpák, de tramplisan hangzik, szaal ide jó lesz ez így is.)

Én is hamarosan 24 éves leszek, és nekem is vannak ilyen gondolataim, de mostanában azért teszek dolgokat, amik azért valamennyire elégedetté tesznek. És amúgy nem kell nagyon nagy dolgokra gondolni. Kreativitás kell, meg szabadságvágy, és akármilyen hétköznapban lehet valamilyen izgalmas dolgot csinálni.

Meg egyébként is volt pár durva húzásom tízen évesen, amiből könnyen baj lehetett volna, és nincs az az isten, hogy ma 23 éves fejjel ezeket megcsináljam, és azért ezeknek is szoktam örülni, hogy ilyeneket csináltam, és mégsem haltam bele, vagy lettem, rokkant. Mert ugye lehet hallani ilyen híreket, hogy tizenévesek halnak meg apró hülyeségek miatt, és amikor ezeket olvasom mindig arra gondolok, hogy basszus.. ezeket akár én is csinálhattam volna.

Pl a Feldmár is mondott vmi olyasmit, hogy szerencsés ember az aki túlélte a tinédzser kort, és ha túlélte, akkor már valószínűleg életben marad.